Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy - 1. Ipar

42 E táblázat adatai a mai állapotokat tekintve, nem felelnek meg a valóságnak, hiszen — mint fentebb láttuk — az önálló iparigazolványnyal biró iparosok száma több mint 11.000, azt a jelenséget azonban világosan mutatják, hogy Szabolcs vármegyében ma még a segéd nélkül dolgozó iparvállalatok dominálnak s a gyáripar gyermekkorát éli, bár 1900 óta több gyár és iparvállalat létesült a vármegyében. Az új alapitások legtöbbnyire malmok és mezőgazdasági szeszgyárak. Azonban a legkülönbözőbb czikkeket előállitó gyáralapitások sem tartoznak a ritkaságok közé. Igy, hogy csak a legutóbbi évek gyáralapitásáról szóljak : 1908-ban egy 14 munkást foglalkoztató fürészgyár; 1909-ben egy 2 tépőgéppel felszerelt műgyapjúgyár, egy mezőgazdasági szeszgyár, két malom, egy napraforgó-olaj gyár; 1910-ben 2 malom, 3 mezőgazdasági szeszgyár, egy napraforgóolajgyár és egy jéggyár létesült. Azonkívül bővítette üzemét a Bóni gyártelep s részvénytársasággá alakult át a Propper-féle nyíregyházai czementárúgyár. 1911- és 1912-ben 5 vámőrlőmalom, 5 mezőgazdasági szeszgyár, 1 műpalatetőfedőgyár és 1 asztalosárúgyár létesült. Egyébiránt a vármegyében jelenleg 36 gyártelep működik, melyek közül úgy üzemének sokoldalúságát, mint forgalmát és munkásainak létszámát tekintve, a legelső a nyírbátori „Boni" gyártelep mezőgazdasági részvénytársaság. A gyár üzeme a következőkre terjed ki: malomipar, szeszgyártás, olaj- és szappangyártás, czement- és mész-homoktéglagyártás. Az alkalmazott munkások száma 250 s évi forgalma meghaladta a 4 millió koronát. 1912-ben előállított 30.000 Hl. szeszt, 40.000 Hím. lisztet, 50.000 H^m. napraforgó-olajat, 8.000 t-tfm. olajpogácsát és két millió czement-mészhomoktéglát. Kivitele Galicziára terjed ki. Üzletmenete kedvező s mivel kiváló szakerők vezetése alatt áll, fejlődése napról-napra nagyobb arányokat ölt. Az építőipar fellendülésével az épitő anyagokat termelő gyárak értek el különösen kedvező üzleti eredményt. Ezek közül nevezetesebbek a vármegyében : A nyíregyházai czementgyár rt. 80.000 kor. forgalommal, a már előbb emiitett „Boni" gyártelep, a kisvárdai mészhomoktégla és cserépgyár rt., a nyíregyházai Barzó, Führer és Király-féle téglagyárak s a nyíregyházi gőztégla- és cserépgyár rt. Évi forgalmuk 30—150.000 korona között váltakozik. Egyébiránt e gyárak az építkezési kedv pangásával sok nehézséggel küzdenek. A téglagyártáshoz értő és megbízható munkásban sokszor hiány van. Az üzemet gyakran megzavarja a szénhiány és megdrágítja a szénárak emelkedése is. Speciális gyáripar fejlődött ki Szabolcsban a bőséges napraforgó