Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Állattenyésztés

39 „A vásár magyar szarvasmarhatenyésztésre ma már az egész országban első helyen áll, felhajtásra ha nem is, de forgalom tekintetében túlszárnyalta a budapesti országos tenyészállatvásárt, sőt a kínálkozó igényeknek nem tud megfelelni és sok vevő ezúttal is vásárlás nélkül volt kénytelen haza menni, mert a szebb, s jobb példányok a vásárt megelőző délután eladattak. Évről-évre mind tágabb körben fokozódik az érdeklődés a vásár iránt. Már ez évben is a Bácskából, Jász-Nagykun Szolnok megyéből vettek részt tenyészetek s a legtávolabb vidékekre történt eladás. A jövő évre maga a mezőhegyesi állami gazdaság is jelentkezett részvételre. Ennél nagyobb elismerést a kisvárdai tenyészállatvásárra fel sem sorolhatnék." 1909. évi alispáni jelentés 49 köv. lapok. A földmívelésügyi ministeriuin áldozatkészsége is sokban hozzájárul Szabolcs vármegye állattenyésztésének fejlesztéséhez s az 1911. évben kiosztott segélyek, jutalmak összege majdnem 30.000 koronára rúgott. Természetesen ez összegben a tenyészállatok beszerzésére fordított kiadások is bennfoglaltatnak. A mig a szarvasmarhatenyésztésben különösen a kisgazdák tanúsítanak nagy buzgóságot, a lótenyésztésben — a nyíregyházi tirpák gazdákat nem számítva, a kik majdnem mind kiváló lótenyésztők — különösen a nagy uradalmak és gazdaságok járnak elől jó példával. Az uralkodó fajta a félvér angol, mely az apró nyírségi lovakkal való kereszteződés következtében kitűnő munkabíró egyedeket hozott létre. Nevezetesebb tenyészetek a Dessewffy, Forgách és Liptay-féle. Mig a két első inkább a luxus, és ügető-tenyészetekben kiváló, addig a Liptayféle inkább versenylótenyészet s már nem egy lovával ért el kisebbnagyobb sikereket. Köztenyésztésre ez idő szerint 134 drb s ezek között 14 drb. angol s 6 arabs telivér mén áll az állattenyésztők rendelkezésére, mig a tenyészképes kanczák száma az 1911. évi lóösszeirás szerint 21.328 volt. A mily örvendetes fejlődésnek indult Szabolcs vármegyében a ló és szarvasmarha tenyésztés, éppoly elszomorító, hogy a juh- és sertéstenyésztés napról-napra vészit jelentőségéből. Pedig a mult század kilenczvenes éveiben a sertéstenyésztés igazán hatalmas fejlődést mutatott, de az állandó jellegű sertésvész valósággal megtizedelte az állományt. Ma már a teljes pusztulás réme fenyegeti gazdáinkat s a földmívelésügyi ministerium nemcsak állategészségügyi intézkedéseket foganatosít a sertésállomány megvédésére, hanem évről-évre nagyobb államsegélyt is engedélyez sertések, különösen pedig tenyészkanok beszerzésére. Az 1895. évi nagy mezőgazdasági összeírás szerint 426.645 baromfi volt a vármegye területén. A vármegyei gazdasági egyesület tevékenységének tudható be, hogy a baromfitenyésztés szép fejlődésnek indult s