Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)
Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy - 1. Ipar
40 évről-évre mindig többen fordulnak fajbaromfiakért a földmívelésügyi minisztériumhoz. Ma már kisgazdaságokban is található nemes fajbaromfi s még egyszerű paraszt családok is lehetőleg tiszta fajtenyésztésre törekednek. Az 1909. évben a kisgazdák baromfianyagának nemesítésére 200 db. sárga orpington, 100 db. pekingi kacsa, 113 emdeni lud 50 db nemes pulyka osztatott ki. A kiosztott baromfi-anyag értéke 4.360 koronát tett ki. Selyemtenyésztéssel aránylag sokan foglalkoznak a vármegyében. A 131 község közül 30-40-ben állandóan foglalkoznak selyemtenyésztéssel s mintegy 200 családnak képezi mellékkeresetét. A termelés menynyisége meghaladja évről-évre a 2.000 kg.-ot s egy termelőre eső jövedelem 20 —30 koronára tehető. Egyébiránt a selyemtenyészíés felkarolása óta az 1912. év végéig 100 ezer koronánál többet fizetett ki a kincstár a selyemtenyésztés és selyemiparral foglalkozóknak. A méhtenyésztés szintén egyik jövedelmező foglalkozása vármegyénk népességének. 1911-ben 3.179 mozgó és 5.377 közönséges köpükben voltak elhelyezve a méhcsaládok. A termelt méz 466 mm., a viasz pedig 13 mm.-ra rúgott s a termelés értéke meghaladta a 41 ezer koronát. sjí Szabolcs vármegye mezőgazdasági viszonyai ismertetésének végére érvén, sajnálattal kell megjegyeznünk, hogy a vármegye területén egyetlen mezőgazdasági szakoktatást nyújtó intézet sincs s a vármegye gazdaközönsége a legközelebbi debreczeni gazdasági akadémiára, a karczagi földmíves-iskolára vagy a tarczali vinczellér-iskolára van utalva. Egy őstermelő vármegyében a földműves-iskolára szükség van, annál inkább Szabolcs vármegyében, hol nemcsak a tudatlansággal, de a kedvezőtlen gazdasági, éghajlati stb. viszonyokkal is küzdeni kell a gazdálkodónak. Ipar, kereskedelem, pénz- és hitelügy. 1. Ipar. Szabolcs vármegyében a népességnek alig 10°/o-a foglalkozik önállóan iparral. A hol a népességnek része földművelő, ott a fölöslegre eső hányad nagyon megoszlik a többi foglalkozási ágak között. Igy van ez Szabolcs vármegyében.is. Az ipar fejlődésére hiányzik minden előfeltétel, hogy mégis némi haladásról beszélhetünk, az onnan van, hogy a közlekedési eszközök tökéletesítésével az iparban használatos nyersanyagok szállítása könnyen lehetővé vált és a szállítási díjak nem oly nagyok, hogy az elkészített árú a feldolgozási és szállítási költséget meg ne birná. Mindazonáltal az ipar inkább helyi jellegű s a városokra, illetve városi jelleggel biró községekre szorítkozik. Kivételt képeznek a
