Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)
Állattenyésztés
38 A földmívelésügyi ministeriumnak e segítsége aligha marad hatástalan s 10 év múlva Szabolcs vármegye állatállománya úgy mennyiség, mint minőség dolgában bizonyára szép fejlődést fog elérni. Egyébiránt a szarvasmarhatenyésztésben új elvek és a gyakorlatban szerzett tapasztalatok is kiváló módon érvényesülnek s a vármegye közönsége szívesen szakit az egyoldalú tenyésztésre hajló felfogással s a magyar fajta szarvasmarha mellett egyéb jó tejelő és könnyen hizlalható fajok tenyésztését is előszeretettel űzi. Igy újabban a nyugati svájczi fajta, piros-tarka és borzderes és egyéb tarka fajokat karolták fel erősebben, a mint ezt az 1904. év óta tartott haszonállatösszeirások adatai is bizonyítják. Mig 1895-ben a 112.055 darab szarvasmarhából 107.314 volt magyar fajta, addig a mai 126.499 darabból már csak 88.844 darab a magyar fajta, a minek az a magyarázata, hogy a tejgazdaságok szaporodásával szivesebben állítják be a nyugati fajta állatot, mint a szép testalkatú és gyönyörű szarvállású magyar tehenet, mert az a gazdaságban nagyobb hasznot hajt s kihízlalva is jobban értékesíthető. Szarvasmarha s általában a szabolcsvármegyei állattenyésztés és mezőgazdaság felvirágoztatásában hallhatatlan érdemeket szerzett a szabolcsvármegyei gazdasági egyesület, mely 1910-ik évben ünnepelte 50 éves fennállását és az ugyancsak fényes múltra visszatekintő kisvárdavidéki gazdakör. Mindkét egyesület kevés, de lelkes tagokból áll s bár eleinte a részvétlenséggel küzdött, ma fényes eredményeket produkál. Állatvásárokat, mezőgazdasági kiállításokat, háziipari tanfolyamokat rendez, szakszerű előadásokat tartat a mezőgazdasági élet minden köréből s áldásos tevékenységének ma számottevő eredményeire tekinthet vissza. A kisvárdai tenyészállatvásárok országos hírűek s a vármegye lelkes és ügybuzgó alispánja Mikecz Dezső, ki évről-évre meglátogatja e vásárt, az 1909. évi tenyészállatvásárról a következőket jelentette a vármegye törvényhatóságának beszámolójában: „Mindenekelőtt jelentem, hogy a vásárt, mint minden évben, ezúttal is megnéztem s a legközvetlenebbül érdeklődtem a vásár látogatottsága, lefolyása iránt s forgalmáról alkalmam nyilt, az általam fennt elősoroltakat közvetlenül tapasztalni s hogy az állatok legtöbb részét nem egyes nagyobb birtokosok, de kisgazdáink, többnyire községek a köztenyészetekbe vásárolják sokszor egymással versenyezve a szebb példányokra s az árakat évről-évre magasabbra egyenesen a vevők emelik. Az idei vásárra felhajtatott: magyar szarvasmarha 133 darab bika, nyugati 14 darab, sertés 64 darab, juh 78 darab, összesen 289 darab. Eladatott: 133 magyar bikából 91 darab. Átlagár darabonkint 788 korona 79 fillér. 64 darab sertésből eladatott 18 darab 2.700 koronáért. Átlagár 150 korona. A vásár összes pénzforgalma 74.480 korona volt."
