Kemény György: Szabolcs vármegye gazdaság-földrajzi monogárfiája (Budapest, 1913)

Mezőgazdaság - b) Szőlőművelés és gyümölcstermelés

33 megeszőlő mennyisége igen kevés és 1909-ben mindössze 814 mm.-át adtak el 24 - 30 fillér kg.-onkinti árban. Figyelembe véve a fentebb emiitett szőlőfajokat, ma csupán a fehér vagy gyenge siller bor szüretelésére fordítanak gondot, míg vörös borokat egyáltalán nem készítenek. A borárak alakulása éppen a lázas gyorsasággal szaporodó telepítések miatt igen kedvezőtlen. A leszűrt mustot általában, tekintet nélkül a szőlőfajokra, 16 — 18 fillérért árusítják, míg a lefejtett bor literenkinti ára a legkedvezőbb viszonyok között sem éri el a 70—80 fillért. Az 1911. évben azonban, figyelembe véve, hogy az ország többi részeiben a szőlő igen sok kárt szenvedett, Szabolcsban pedig kitűnő termés volt, gazdáink az új mustot átlag 30 filléres áron értékesíthették. A szőlőtelepek létesítésében a városok vezetnek: Nyíregyháza s a városi jelleggel biró Kisvárda, Nyírbátor és Nagykálló. Nyíregyháza vasútmenti része csupa szőlőterület. Kisvárdán az 1896-ban létesített Erzsébet-szőlőtelep több mint 600 kat. holdat elfoglal s bővítése naprólnapra folyamatban van. Ugyanígy állanak a viszonyok a másik két községben is. A szüreti eredményeket nagyban befolyásolják a mindig nagyobb mérvben fellépő szőlőbetegségek és gyakori elemi csapások. 1912-ben szőlőbetegségek 960 kat. hold területet sújtottak, rovarok 1.080 kat. hold területen pusztították el a szőlőt, míg elemi csapások 4.257 kat. hold területen okoztak súlyosabb károkat. Az összes területnek alig fele maradt mentes a csapásoktól. Peronospöra ellen 10.880 kat. hold területet permeteztek be s igy a kedvezőtlen viszonyok következtében a szőlőterület még a csapások elleni védekezésre felhasznált tőkét és munkadíjat is alig fizette vissza tulajdonosának. A mi a szőlőterületnek talajnemek szerinti részletezését illeti, immúnis homoktalajú szőlőterület 11.848 kat. hold volt a vármegyében, ebből termő 10.732 kat. hold. Nem immúnis (agyagos, kavicsos, televényes) talajon 531 kat. hold állott fenn, ebből európai vesszőkkel 421, amerikai vesszőkkel 110 kat. hold terület volt beültetve. Bortermelő és értékesítő szövetkezet egy sincs a vármegyében, az eladásra szánt mennyiséget vagy maguk a termelők, vagy pedig a helyi borkereskedők hozzák forgalomba. Az 1911. évben azonban a vármegyei gazdasági egyesület a bortermelő és értékesítő szövetkezet és pincze létesítésének eszméjét fölvetette s így valószínű, hogy e kérdés mielőbb dűlőre jut. * * * Szabolcs vármegye mezőgazdasági termelésében hajdan jelentős szerepet játszó gyümölcstermelés napról-napra tért vészit. Pedig a szőlő3