Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

77 Soh' sem láttam oly szép kövületeket, mint itt egy kőrakásban, melyből a templomot építik; egész táblákat találnak kirakva kövült levelekkel és galyakkal. Július 19. Reggel megfürödtünk és miután a mi szíves házigazdánktót elbúcsúztunk, délre Alsó-Kubinba mentünk, majdnem oly rossz úton, mint a milyen az Ordöghegyen volt. Alsó-Kubin Árvának megyei székhelye, az Árva folyó mellett, melyen négyszögletű oszlopokon nyugvó szép híd vezet át. Rövid idő alatt innen pompás úton az árvái kastélyba érkeztünk, hol Szmrecsányi ügyvédhez tértünk be. Kora reggel volt még, úgy hogy nap lemenéseig minden érdekes dolgot megnézhettünk. Itt t. i. egy régi vár áll, egy magas függő kősziklán, közel az Árva folyóhoz, s három elválasztott, egymás fölött fekvő és mégis egymással összekötött erősségből áll. és az épületek tömege, a sánezok, erődítések, tornyok, árkok és kőfalak kiterjedése miatt megtekintésre méltók. Ezen vár régi időben a Thurzó grófoké volt, kiknek egyike az ország nádora volt. most a kincstáré, melynek néhány hivatalnoka benne lakik. Az irattárat és régi okmányokat is ott őrzik; ott van a fogház is. Az irattárnokot Meskónak hívják, mindenüvé elvezetett bennünket és megmutatta Thurzó nádor szobrát, mely a várkápolnában áll, hol az ő és családja hamvai is nyugszanak. Végre a szegény Péter börtönét, a kit Mátyás király ide száműzött: egy elrejtett kemény sziklába vésett barlangféle folyosót. Átolvastunk az irattárban néhány okmányt, így egy levelet, melyet Thurzó nádor fiának írt; egyet a feleségétől egy nefelejtscsokorral; azután egy étlapot s még többet.