Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

69 egy törőmalomba vezettek bennünket, a hol salétromot, ként és mogyorófa-szenet porrá törnek. Az elegyítés viszonya a lőpor faja szerint különféle. Először a dörzshordókba jut, hol fényét kapja meg. Azután a műhelybe viszik, hol szitákkal rázzák, míg a szemecskék kissé gömbölyűkké lesznek. Csak ekkor jut a por a szárítóba, egy erősen befűtött kemencze mellé. Alkalmasint így készítik a robbanó lőport, mivel minősége szerint mindenik máskép készül. Egy mázsa lőpor készítéseért 4 5 frtot fizetnek. Most Radványba mentünk, hogy az alispántól s családjától elbúcsúzzunk, azután haza s a kedves Zipszertől bucsúztunk el, a kit nagyon megszerettünk. Egész csomó ajánlólevelet adott s megígérte, hogy Zsolczán nemsokára meglátogat bennünket. Július 15. Beszterczebányáról az út Lipcsén keresztül, hol az országúttól balra egy halmon régi vár áll, Sz.-Andrásba vezet; innen pedig váltott lovakon, sok falun és bányahelyen át Rhoniczba. Az út majdnem mindenütt mintegy sziklákba van vájva; Sz.-Andrásig nagyon szűk, puszta völgyben vezet, kifelé a völgyből azonban mindig nyájasabb és termékenyebb lesz a vidék. Beszterczebányától Rhoniczig 8-szor 9-szer keltünk át a Garamon. Úgy két óra felé érkeztünk oda s rögtön meglátogattuk Jaresoffszky igazgatót, a ki bennünket ebéd után mindenüvé elvezettetett. — N. munkavezető volt kísérőnk, egy szakmájában jártas s sokat utazott fiatal ember. Ő meg is mutatta az egész kezelést elejétől végig; hogy el ne felejtsem a főbb dolgokat fel akarom magamnak jegyezni. Két vagy három óra járásnyira innen fekszenek a bányák,