Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

68 réz, melyben tiszta réz és ezüst találtatik; mert a mi vas és antimon van benne, az oly kevés, hogy tekintetbe sem jő. Ezüstöt és rezet tehát a fekete rézből nyernek, a mi ismét ólom által történik. Egy kis olvasztóba t. i. (gyors olvasztónak neveztetik, mivel ezen első munkát gyorsan lehet végezni) 75 font fekete rezet és 256 font ólmot tesznek, összevegyített szénnel, meggyújtják s néhány óra alatt a három érez, úgy mint a réz, ezüst és ólom egy tömegben foly össze, egy testet képez, de azért abban az ezüstrészecskék, a hatalmasabb vonzó erő következtében az ólommal erősebben vannak összeforrva, mint a rézrészecskék. Most ezen tömeg, melynek fönt említett mennyiségéből hat darabot készítenek, egy rostélyalakú tűzpatkára helyeztetik, az alatt csak oly gyenge tüzet raknak, hogv az ólom olvadni kezd, melv azután 7 O^ 7 J az ezüsttel egyesülve lecsurog és a rezet visszahagyja. Hogyan szokták az ezüstöt a gazdag ólomból a hajtó (Treibherd) által kiszedni, azt már fönt megírtam, s itt csak ugyanazt mondhatom. Több baj van azonban a visszamaradt rézzel, míg a kellő tisztaságot megkapja. Ezen rostélyalakú tűzhelyről ugyanis egy másikra jön. azután kemenczében tűzlánggal kissé megolvasztják azután ezen állapotban hideg vízbe dobják, melyből kivétetvén, felületén megkaparják, hogy minden keverékes elem leváljon róla, s így a felső olvasztóba viszik, a hol még egyszer megtisztítják és végre kénét alakjában a kalapács alá küldik. Hogy semmi se menjen tönkre, a fekete réz s ólom letördelt darabjait, valamint a port is a zúzómalmokban összegyűjtik és mint kénecs Schlich — az olvasztóba jön. A visszajövetnél egy lőpormalmot látogattunk meg s itt is mindent megmutattattunk magunknak. Először is