Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

60 s nem marad egyéb az alján mint az aranynyal egyesült ezüst, mely azután a választóműhelybe vitetik. A kénecslemezeknél távolró lsem jön ki oly könnyen és tisztán; mert ezeket, mivel nagyon sok kénsavat tartalmaznak, először is össze kell zúzni és meg kell pörkölni, hogy így, midőn az alájuk tett farakást meggyújtják, a fölösleges savaktól megszabadítsák. Ez úgy történik, hogy ez anyagok kissé ismét megolvadnak s újra salak alakot nyernek. Ezen már most a kénsavtól megszabadított kénecs lemezek ismét az olvasztóba jutnak, hol az első operatio alá esnek. Szóval minden ezüstöt és aranyat, mely mindeddig keverten fordult elő, mielőtt a választóhelyre jön, ólomhoz kell szívatni, hogy ez által tisztává tétessék, kivéve azt, a mi amalgamatio által tisztul meg. I)e nem elég az aranyat és ezüstöt más fémektől csupán megszabadítani, azt is kell tudni, hogyan lehet a kettőt egymástól elválasztani. Ez következőleg történik az úgynevezett választószobákban, egy arra berendezett számos tűzhelylyel és edénynyel biró teremben. Ezen aranyból és ezüstből összetett fém mindenekelőtt cseréptégelyekbe tétetik, melyeket nagy bajjal Passauból kell hozatni, mivel a mi földnemeink közt van ugyan olyan tűzmentes föld, de az a tömeg nyomását nem birja kiállani. Ezen tégelyekben olvasztják meg az érczet és ha cseppfolyóssá lett, jéghideg vízzel megtöltött edénybe öntik, hol vékony részekben a víz felületén fog úszkálni, ezt nevezik szemezésnek g§ granulieren. Azután ezen még mindig két részből összetett és szemzett érczet nagy, vékony nyakkal ellátott, sárgafölddel bekent üvegbe teszik, választóvizet öntenek rá, mely, miután az érez felülete a szemzés által végtelenül megnagyobbodott, abba annál könnyebben behatol s így az ezüstöt egészen fel-