Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

61 oldja, mint pl. a sót a víz, az aranv azonban, melynek nem árthat, leülepedik. Ha most ezen ezüstkeveréket más edénybe öntik, egyik oldalon megmarad a tiszta arany, sárga burnótdarab sziliben; a másik oldalon pedig meg van a tiszta ezüst salétromsavban feloldva; így tehát most az ezelőtt oly szorosan összekötött anyagok szétválasztattak. Lássuk, mi történik velük ezentúl. Az arany, a mint az előttünk van, még nem préselhető pénzdarabokká, hanem még először szénpor hozzáadása által megtisztíttatik, azután rézzel elegyíttetik s pedig 4 : 284 számú arányban; t. i. egy márka arany, vagy ezüst = 1 2 font = 16 lat és 288 grammra osztatik; egy aranyban tehát 284 rész tiszta aranynak és 4 rész réznek kell lennie, hogy alkalmas és préselhető lehessen. Az ezüstöt is előbb elő kell készíteni a pénzverésre; de ezen czélra először is el kell választani azon választóvíztől. melylyel együtt még most vizenyős, zöld kocsonyát képez. A zöld szín azon kevés réztől ered, mely az ezüstben mindig található, még ha a legtisztább is, mely azonban az ezüstöt igen keménynyé teszi. Az elválasztás destillatio által történik, a mennyiben ezen folyadékot egy olyan üvegbe öntik, mint a milyenben előbb a szemzett arany és ezüst volt; a tűzhöz teszik, hol a választóvíz gőzzé feloldatik, mely azonban, hogv a salétromsav egészen el ne veszszen, felfogatik, mi által a tiszta ezüst leülepedik. Ezen ezüstöt is a szénporral tisztítják meg, mielőtt belőle pénzdarabokat préselnének ; rézzel is vegyítik, csakhogy egészen különböző viszony szerint; pl. a talléroknál viszonylik a vörösréz az ezüsthöz, mint az 54:234-hez; húszasoknál = 126:162 s így mindig több vörösréz, mennél kisebb a pénznem értéke; mégis úgy kell mindig a viszonyt eltalálni, hogy 24 pengő