Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

48 tekintélyesebb tagjánál tértünk be. () majdnem minden bányavárosban bir bányákkal. Fiával még Kálnában ismerkedtünk meg. Ebéd után bennünket kertjeiben vezetett körül, melyek fekvésük és más természeti előnyük, de nem a művészet által lettek szépek. Egy ananász-üvegház van itt, mely 200 darabot termel évenkint. Ebéd után a fiatal Nyáry azonnal Bakabányára kocsizott velünk. Ez a szabad királyi bányaváros, egy érczdús hegység alján fekszik és félig kőfallal van körülvéve. Máskép a várost (.(Bugarti»nak, «összekapartnak» nevezik, Bug Hans-ró\, az első munkásról. A bányászat bár itt nem nagy jelentőségű, de mivel a mi ifjú kísérőnk itt maga is sok bányával bir, megszerzé nekünk az alkalmat, hogy mindent megnézhessünk. Egy 000 láb hosszú aknába mentünk le, mely gyakran nem volt magasabb 3V

4 lábnál és szélesebb l

1 1—

il lábnál: lent egy patakocska folyik, mely ezen aknából lábaink alatt zúg ki a szabadba. Itt látjuk, hogy az érczet tartalmazó kőzetet kiszedik és összetörik, úgy aztán az olvasztóba szállítják. Azután a zúzómalmokhoz mentünk, hol az érczet tartalmazó föld homokszerű lisztté zúzatik össze -— Schlich —; ezen zúzliszt elkülönítve az iszappadokon dolgoztatik fel; az ércztartalmu részek az üresektől elválasztatnak s így az olvasztásra előkészíttetnek. De itt még arany és ezüst elegyedve lévén, higanynyal keverés által választatik el egymástól. Ez azonban csak a fehér földnemü kövekről szól: mert a kemény érczet tartalmazó ásványokat — Kernerz — szemekké zúzzák s így rögtön viszik az olvasztóba. Ezt Selmeczen reménylem látni. Este felé a városba érkeztünk. De vasárnap volt, tehát minden helyen és zugban zene és táncz, férfiak és nők ünnepi öltözetben. A férfiak mindnyájan kék posztó ruhát viselnek; az asszo-