Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

UTAZÁS - UTAZÁSOM NAPLÓJA.

42 megtekintése volt. Mivel oly sok kifogást hallottam ezen építkezés ellen s a dőre, csupán papi gőgből és üres dicsvágyból keletkezett ötlet, valamint maga az építési mód általános megrovásban részesült, igen természetes volt, hogy én magamnak az egészről nem épen előnyös véleményt alkottam. Hogy tehát tudvágyamat, helyesebben kíváncsiságomat kielégítsem, felmentem a sziklahalomra, a melyen részben a Barkóczyféle alapzatok nyugodtak, most már a Bazilika hordozására vannak rendelve. Ámbár még kevés az, a mi itt létesült, mégis látható, mily fönséges és pompás lesz egykor ezen templom, mert az, a mi eddig fennáll, nagyszerű. Az építés módja erőre s szilárdságra nézve egészen elüt attól, a mely a mi korunkban általános. Mindenben nagy tisztaság és pontosság uralkodik. A homokos talaj alkalmasint sokkal puhább lehet, hogy sem ilyen borzasztó teher alatt valamennyire ne sülvedjen s a mi még sokkal rosszabb, — hogy tetemesen egyenetlenül lejebb ne szálljon. A kövek azonban oly erősen vannak egymáshoz kötve, hogy csak a legnagyobb erőfeszítés volna képes azokat egymástól elválasztani. Ezen dombnak, meleg fürdők által körülvett legmagasabb csúcsán egy kápolna áll, mely most rendkívül izlésteljesen rendeztetik be. Mondják, hogy itt született volna Szent István király. Miután mindezeket megtekintettük, Kéménden keresztül, a hol ebédeltünk s négy morva muzsikus zenéje mellett föllelkesültünk, Nagy-Sallóba érkeztünk. Minthogy már esteli 9 óra s itt minden sötét volt, itt maradtunk éjjelen át.