Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

35 Vallásügyi tevékenységéről a törvényhozás teremében bőven tanúskodnak az országgyűlések főrendiházának naplói. Részt vett a rendi országgyűlések mindenikén 1825-től 1849-ig, az után pedig 1860, illetve 1867-től kezdve folytonosan, egész haláláig. Az 1860 május 15-én kelt legfelsőbb kézirat kiadása után lecsillapultak a magyarhoni protestáns mozgalmak. Azzal együtt a politikai viszonyokban is némi fordulat következett. 0 felsége összehívta a tágabb körű birodalmi tanácsot és annak tagjául b. Vayt is kinevezte. () azonban hazafiúi meggyőződésével összeférhet lennek tartotta ezt a megbízást. A kinevezést el nem fogadta, hanem a vallás terén kivívott sikere után ismét előbbi magányába vonult vissza, hogy részint családi dolgainak, részint az egyház és iskola ügyeinek vezetésére szentelje magát. 1860 julius havában tartotta meg a sárospataki collegium három százados fennállásának jubiláris ünnepélyét. Ez ünnepély, melynek központja b. Yav volt, a közhangulat és közviszonyok miatt országos fontosságúvá emelkedett s nem csekély tápot adott a nemzet rugékony önérzetének és reményének. Ugyanezen év október 20-án jelent meg az októberi diploma, mely az alkotmány széttépett foszlányaival akarta kielégíteni a szabadságához és törvényes jogaihoz ragaszkodó nemzetet. Ó felsége Bécsbe rendelte föl b. Vayt. Benne vélte föltalálni azt a magyar hazafit, kinek segítségével a diplomában körvonalozott czélok elérhetők lesznek. Biztosította őt a magyar alkotmány visszaállításáról s hivatkozva azon erélyre és befolyásra, melyet a vallás ügyében tanúsított, loyalitása, fejedelem iránti hűsége és hazafisága nevében hívta őt fel a magyar udvari cancellárság elfogadására. Ezen előzmények után b. Vay elfogadta a legfelsőbb megbízást. És most a csáBáró Vay Miklós életéből. 3