Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

és királyi szentesítés hiányában nem engedte azt végrehajtani. A megérkezésekor talált minden úgynevezett politikai fogolynak visszaadta szabadságát s ügyeiket a kir. tábla elé utasította, mert az államügyész, valamint a birák is, mindnyájan a kir. kormány által kinevezett emberek voltak és a fennálló országos törvények szerint tartoztak Ítélni. Személyesen jelen volt a tíz—tizenötezer román által tartott balázsfalvi gyűlésen s ott a már végletekig csapongókat nemcsak békés hazatérésre birta, hanem felhozott legkiáltóbb nehézségeiket és kívánságaikat is oly szerencsésen eligazította, hogy azok neki a hadparancsnokság által oda kirendelt Klokocsány őrnagy útján köszönetüket írásban is megküldötték. Ily magatartása miatt a pesti országgyűlésen többször interpellatiók történtek. Ellene röpiratok és hírlapi czikkek s mindenféle kárhoztatások és fenyegetések jelentek meg, mígnem végre a magyar minisztérium egyszerre tizenegy kormánybiztost küldött Erdélybe azzal az utasítással, hogy b. Vay minden lépését ellenőrizzék, a reájok bizott kerületekben pedig a reactiónak saját belátások szerint véget vessenek. Ez történt 1848 szeptember első felében, Ekkor b. Vav véletlenül elszólíttatott Kolozsvárról s ő felsége ~ o által gr. Batthyány Lajos helyére miniszterelnökké neveztetett ki, a mit számos higgadt gondolkozású erdélyi ember saját hazájára nézve sajnálattal vett tudomásul, sőt a b. Vayt később oly hamisan vádló és üldöző katonai parancsnok b. Puchner «országos csapásnak» nevezett. B. Vay azonban azt hitte, hogy ezúttal is engednie kell a legfelsőbb felhívásnak. Két nappal a szerencsétlen véget ért gr. Lamberg meggyilkolása után megjelent Pesten, a hol megjelennie a főherczeg nádor világosan