Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

BEVEZETÉS.

24 parancsolta. A nádor azonban időközben megvált hivatalától s elhagyta az országot. Pesten az izgatottság tetőpontot ért. B. Vay miniszterelnökké történt kineveztetését egy sorba helyezték a teljhatalmú császári biztos gr. Lambergéval s mintegy kilátásba helyezték, hogy ő is ennek sorsában fog osztozni. Nem maradt számára más menekülés, mint a lehetetlenné vált miniszteri állást elutasítani s visszasietni Erdélybe, hggy legalább ott a fejedelme által rábízott hivatalt, a körülményekhez képest hűségesen tovább folytassa. Azonban az addig általa féken tartott pártok az ő rövid távollétét különféle üzelmekre használták. Kolozsvárit is megalakult a honvédelmi bizottmány, melylyel Szemere belügyminiszter közvetlenül is érintkezett. Urbán L. cs. k. alezredes behelvezte a maga oláh ^ o tribunjait s üldözőbe vétette mindazt, a mi magyar, míg ellenben a fentemlített tizenegy miniszteri biztos ugyanazon útat követte az oláhokkal szemben. És a mi legvégzetesebb volt, Berzenczey megtartotta az agyagfalvi székely népgyűlést, minthogy azt egy zendülés következtében a gubernium nemcsak megengedte, hanem saját elnökét gróf Mikó Imre kincstárnokot, valóságos belső titkos tanácsost küldötte ki annak vezetésére. Maga a szebeni cs. k. hadtestparancsnokság is. mely eleinte Urbán törvényellenes és minden törvényes rendet kigúnyoló eljárását Írásban desavouálta, már nyíltan az oláhoknak kezdette pártját fogni, míg nem végre b. Puchner, levetve mintegy az álarczot, 1848 okt. 18-án egész Erdélyt ostromállapotba helyezte s e mellett b. Vayt egészen ignorálta. Ekkor kapta b. Vay ő felsége Ferdinánd királynak b. Récsey magyar miniszter által ellenjegyzett egy kéziratát, azzal a fölhívással, hogy kir. biztosi fontos küldetését Erdélyben végezze be, azután