Vay Miklós - Lévay József (bev.): Emléklapok vajai báró Vay Miklós életéből (Budapest, Fraklin, 1899)

A ZEMPLÉNI ALISPÁNSÁG ÉS BORSODI ADMINISZTRÁTORSÁG IDEJÉBŐL1827—1845

144 Wirknerünknek még ezen héten irok ; tudom sok a" dolga; de tudom, hogy birja, csak egészséges legyen, mit óhajtva óhajtok. Seravezza, Kis-Asszony hava 24-én 1839. Kedves Miklósom! Szívdobogva nvitám meg, mult esztendő Sz. András hava 28-ról és ezen esztendő Böjt elő hava 20-ról szolló kedves leveleidet. De ezeket olvasván álmélkodásra fakadék, mert az első négy holnapi utazás után Böjt más hava 26-án, a' másik pedig Sz. György hava 19-én juthata kezemhez. Nem felelék, mert táplála a' remény, hogy szóval köszönhetem igaz őszinte barátságodat, 's Borsodiaim szeretetének szüntelen emlékét. De hogy másként történjen, meg-engedé a Nagy Isten. Már most ezen holnap 8-ról irott leveled Golopról is, ide a' Tenger partjára is, Florenczen túl, tsak ugyan ezen holnap 19-én éppen amidőn Áda leányom 19 hónapos lőn, ezen kedves napom ünneplésére, 's mindenkép' leg-nagyobb örömömre siet ezen messze hajlékomban. Vége ugyan levelednek el-keseríte. Olvasd kérlek Kempis Tamás I. K. 27-ik részét magyarra fordítva. Nagy Szombatban 1807-ben nyomtatódott. De azon bizodalom, hogy Borsodot ott nem hagyod, még a' buzogányt nékem adhatod vissza, tüstént helyt ada örömeimnek, melyekre leveled sok nagy okokat nyújt. Hogy Pünköst holnap 23-án tartál Thzt-újító Széket, hogy Te Borsodiaimmal emlékeztetek rólam, fel-vidítja a' multakban ébren élő keblemet a' Jövendő előérzeményeire; és ugyan lehet-e sikereden azon szent ihlésű buzgóság, mellyel Florentzben irtt magyar reggeli és estvéli imádságim között