Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

72 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. A consilium újra és szigorúan elrendelte a rendszeres conscriptiót, s ezzel együtt a közterhek és a katonatartás viselésének kötelezettségét.' IV. A főispán látván, hogy el nem kerülheti a helytartótanács rendeletének végrehajtását, Károlyi Ferencz grófot kérte föl, hogy az «in locis debitis» intézze el a dolgot.

2 Ilyen formán nyilatkozott az alispán is, egyúttal kérve-kérte Károlyit, jönne le Nyíregyházára a lakosság megvigasztalására; mert ha a helytartótanács rendeletét «úgy effectuálni kelletik, a mint parancsoltatik, vége lesz Nyíregyházának, sem ő felsége aerariumának, sem vármegyének, sem Excellentiádnak nem fog segítségére lehetni, mert az bizonyosan széjjeloszol».

s Károlyi, bár egészsége nagyon változó volt, igyekezett mind a két fölszólításnak eleget tenni. S mivel meggyőződött, hogy a nyíregyháziak első sorban vallási sérelmeiket óhajtanák orvosoltatni, elhatározta, hogy újra ö felségéhez folyamodik érdekükben. Folyamodványában élénk színekkel festi, mennyi áldozatot hoztak ősei a katholikus vallásnak, húsznál több templomot, 1 1755. márczius 13. A helytartótanács azt is követeli e rendeletben, hogy a vármegye mutassa ki, mennyi a jövevények vagyona, s mily adót vetettek ki rájuk. A Petrikovicsra vonatkozó vizsgálatot is újra elrendeli. Egyúttal szemére veti a megyének, hogy háromszori fölszólítására sem kapott eddig kimerítő választ. 3 Barkóczy Imre gróf levele Károlyihoz 1755. ápril 12-én. «Exccllentiád is — írja — in locis debitis maga résziről is a dolgot méltóztassék oda intézni, hogy ámbár megvan is a conscriptio, mindazáltal abból ne következzék bontakozásuk ezen szegény új lakosoknak.» 3 Szunyoghi levele Károlyihoz 1755. ápril 4. Nagy-Kálló.