Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

73 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. kolostort és plébániát emelvén Ő is testestül lelkestül híve egyházának, de a közjó végett mégis kénytelen ó' felségét kérni, hogy négyszáz nyíregyházi lutheránus családnak engedje meg a privát vallásgyakorlatot, csak mint puszta kegyelmet/' Tudván, minó' ellensége ez óhaj teljesítésének az egri püspök, őt is igyekezett Grassalkovics Antal gróf által engedékenységre bírni. Barkóczy Ferencz gróf püspök azonban egész más terveket forgatott agyában. Miután sikerült a nyíregyházi papot elűzetnie s az imaházat lerontatnia, elhatározta, hogy katholikus papot küld Nyíregyházára. Azt remélte, hogy a pásztorától megfosztott nyájat egy ügyes pap könnyen megnyerheti a katholikus egyháznak. A terv keresztülviteléhez azonban Károlyi beleegyezésére és támogatására volt szükség. A püspök tehát egy igen őszinte és meleg hangú levelet írt Károlyinak. Hosszú idő óta most történt ez először. A nyíregyházi ügy ugyanis a két közeli rokon barátságát nagyon is lehűtötte. Károlyit saját tisztjei izgatták a püspök ellen, a püspököt meg a fényi plébános Károlyi ellen. A viszálykodás és a gyűlölet magvát tehát mindkét oldalon egyformán hintegették, Barkóczy püspök mégis a régi bárátság és szeretet hangján szól Károlyihoz. Istent hívja fel tanuul, hogy soha semmit sem tett és tesz gyűlöletből; kéri a grófot, tegye félre a besúgók által tüzelt gyűlöletet; az ő őszinte vallomása és kérése megérdemli, hogy a régi szeretet felújíttassák; ő a legnagyobb hévvel óhajtja az előbbeni testvéri bizalom helyreállítását. Tudtára adja Károlyinak, minő tervei vannak Nyíregyházával. «Jólehet — írja — érzem, hogy 1 «Als eine blosse Gnade . . . casis specifici ex gratia speciali, imo specialissima, das Excrcitium ihrer Confession usque ad ultcriorcm benigne placitain dispositionem.»