Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

71 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. tatván Excellentiádnak további hathatós oltalmával, atyai védelmével és legkegyesebb pártfogása reményével.» 1 Azonban a jobb idó'k reménye, melylyel Wandlik vigasztalta híveit, nem igen mutatkozott. Sőt a hivők sorsa naponkint rosszabbra fordult. Voltak, a kik a bizonytalan jövő miatt a házépítést is abbahagyták, s minden pillanatban készen állottak az eltávozásra. «Az szegény nyíregyháziak is — írja Rácz Demeter — rajta vannak; s ha egy-két hónap forgása alatt nem végezhet Excellentiád papjok s oratoriumok felől, nem sokat számlálunk márcziusban közülök.A Pedig Károlyinak ez idő alatt nem sikerült a vallásgyakorlatra vonatkozó engedély megszerzése.

3 Így hát a vármegye, illetőleg az alispán igyekezett a települőket némi engedményekkel maradásra bírni. «Eléggé biztatva vannak általam az nyíregyháziak — írja az alispán Károlyinak — hogy csak patienter legyenek, sok nyomorúságok és rongattatások után vigasztalásokat el fogják érhetni.» Hogy e biztatás csak üres igéret volt, kitetszik ama kedvezőtlen határozatokból, melyeket a nyíregyháziakra nézve felsőbb helyen hoztak. Először is Barkóczy püspök írt a vármegyéhez és a királyné nevében kijelentette, hogy a nyíregyháziaknak még a magán vallásgyakorlatot setn engedheti meg. Aztán kora tavaszszal a helytartótanácsnak végzése is megérkezett. 1 Wandlik Márton levele Károlyi Ferencz grófhoz, 1754. nov. 4-én. Lásd a latin szövegű levél hasonmását ide mellékelve. 2 Rácz Demeter levele 1754. decz. 4-én. Nagy-Károly. 2 Levele Koch báró kabinet-titkárhoz: «Quia tarnen notum erat mihi non sola Suae Excellentiae opera, sed benignis Suae Majestatis nomine ad Comitatum Szabolcsensem positive expeditis mandatis privatum ctiam corundem religionis exercitium impeditum extitissc» etc.