Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA
61 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. praedikátornak amótióját kegyesen parancsolni méltóztattak légyen is; mindazonáltal mi okon nem lehetett énnekem ily subtilis és az publicumnak nagy kárt okozható materiában egyvelítenem, azzal mind magamat, mind publicumot praecipitálni, mlgs. gróf egri püspök uramnak ő excellentiájának alázatosan megírtam.» 1 A szomszédos papok, főleg a fényi plébános, kíváncsian várták a püspöki és helytartótanácsi rendelet végrehajtását, «s hogy magok előtt írja Szaplonczay János — s gusztusokat nem teljesíthették, majd elvesztek mérgekben». 2 A fényi pap föl is ment azonnal Egerbe, s onnét azzal a hírrel jött vissza, hogy a püspök kijelentette: ccmihelyest a generalis gyűléssel nem effectuáltatik akaratja, mindgyárt megyen Bécsben s újabban fogja mozgatni a dolgot!» 3 Ekközben Károlyi, mivel a helytartótanács részéről másnemű veszedelem is fenyegette Nyíregyházát, elhatározta, hogy a vármegye határozatát nem várja meg, hanem maga fogja a helytartótanács és a püspök óhaját teljesíteni. Ez elhatározásra egyéb körülményeken kívül döntő befolyással volt Szaplonczay tanácsa, a ki azt ajánlotta a grófnak, hogy az esetleges szégyent csak úgy kerülheti ki, ha maga rontatja le az imaházat. «Inkább mintsem más által essen azon gyalázat Excellentiádon — írja neki ez ügyben inkább minden gyalázat nélkül vigye véghez Excellentiád s ígérje meg ő Felségének!» A dolog így is történt. Károlyi megírta 1 Szunyoghi Ferencz levele Károlyihoz 1754. okt. 28. Rácz Demeter szintén írt ez ügyben Károlyinak. Levelében ő is azt mondja: «hogy az viccispán nem engedte véghez vinni, s magokra vállalták azt a feleletet, hacsak a mostani gyűlésben el nem rontják.» (1754. nov. 28.) 3 Szaplonczay János levele Károlyihoz 1754. dcez. 11-én. 3 Ugyanannak levele 1754. nov. 24.
