Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)
AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA
60 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. a consiliumhoz tett írásában nem is nevezte Excellentiádat, s ő felsége előtt sem hozta elő, hanem maga ő felsége értekezett a dologról!» 1 o o Az egri püspök föllépésének első következménye a helytartótanács újabb leirata volt. 1754. okt. 3-án tudtára adja a vármegyének, hogy az 1715. évi 101. törvényczikk alapján köteles az investigátiót megejteni. Ki kell tehát kutatnia, honnét jöttek Nyíregyháza új lakói, mit hoztak magukkal, s mennyiben tettek eleget régi kötelezettségeiknek ? Ezekre, valamint a többi körülményekre is sürgősen terjeszsze föl a jelentést. Különben pedig — mondja a rendelet — mivel bizonyos, hogy a lutheránus pap még a mult év október 8-án Nyíregyházán letelepedett, s a lakosok imaházat emeltek, a melyben a pap mostanig nyilvános vallásgyakorlatot merészkedik folytatni, még pedig királyi engedély nélkül, a törvények értelmében e papot szigorúan meg kellene büntetni. Azonban ő felsége királyi kegyelemből ez alkalommal eláll a büntetés végrehajtásától, de meghagyja a vármegyének, hogy a nevezett papot azonnal űzze ki a vármegye területéről s elfogatás terhe alatt tiltsa meg neki a visszatérést; az imaházat pedig a vármegye azonnal alapjából rontassa le! A helytartótanács e rendetetével egyidőben a püspök is átírt a vármegyéhez, s hivatkozván az 1691-iki törvényre és a «Carolina resolutióra», követelte a pap eltávolítását és az oratorium lebontását. Azonban az alispán e kettős fölszólítás daczára sem űzte el a papot. «Ámbár — írja ő maga Károlyinak — mind az felséges királyi consilium, mind mlgs. gróf egri püspök uram ő excellentiája nyíregyházi oratóriumnak demolitióját és 1 Grassalkovics Antal gróf levele Károlyi Ferenczhez.
