Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

AZ ECSEDI UHADA1.0M ÉS NYÍREGYHÁZA. 59 Rácz Demeter még aug. 8-án is azt írta Károlyinak, hogy a válasz fölküldése még nem történt meg. A vármegye még augusztusi gyűlésén is folytatta a tárgyalást a nyíregyháziak ügyében s csak e gyűlés bevégzése után ment föl a válasz a helytartótanácshoz. III. Míg ezek Szabolcsban történtek, az egri püspök nem boldogulván a vármegyével — mindent megtett, hogy a legfelsőbb helyen rossz hírbe hozza a nyíregyházi telepítést. Károlyit fölötte bántotta ez az eljárás s Rácz Demeterhez intézett levelében élesen kikel a püspök ccmachinátiói» ellen.

1 De a püspököt meg nem akadályozhatván eljárásában, kénytelen volt szintén Bécsbe menni, hogy az ügynek valahogy jobb fordulatot adjon. Ekkor azonban ott Barkóczy elvégezte már dolgát, és «felséges asszonyunk, képzelt lelki terhe (melyet a nm. püspök látszatott tenni) könnyebbítésére», Nyíregyháza ellen fordult. Pedig Károlyi érdekében a nádor és a kanczellár mindent megtettek.

2 Só't Grassalkovics Antal még magát a püspököt is igyekezett meglágyítani, noha eredmény nélkül. «Az egri úrnak — írja 1754. szept. 30-án — tudva levő dologról bőven szólottam, menti magát mindenképen s azt mondja, hogy 1 «Az egri úr — írja Rácz Demeter aug. 8-án kelt válaszában — kimutatta foga fejérét, az szives barátságnak megmutatta virágát (melytül az ország ijesztette Excellentiádat).» 2 Grassalkovics Antal ezt írja Károlyinak a nyíregyházi ügyben: «írhatom mindazáltal vigasztalására Excellcntiádnak, hogy M. Palatínusunk különösen fogta pártját Excellentiádnak ő felségénél; mert rossz informatiói valának.»