Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

56 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. pnblicumot vévén czélul, más tekintetből bizonyára nem űzöm, mi abból is kitetszik, hogy csak mostan tentált egyezéseimmel is több hasznát fogják szomszédaim önönmagamnál venni ezen villámlásomnak /» Több hónap telt el a helytartótanács rendeletének leérkezése óta, de Szabolcs vármegye — a mint az alispán azt előre megírta — semmi komolyabb intézkedést nem tett a parancs foganatosítása körül. Mivel azonban az egri püspök nem nyugodott, s attól lehetett tartani, hogy a helytartótanács szigorúbban fog föllépni, a vármegye végre többszörös sürgetés után júl. 9-én fölküldte a kivánt jelentést. A jelentés azonban olyan volt, hogy a helytartótanács tulajdon képen semmire sem kapott határozott választ. A megyegyűlés, a melyen a nyíregyháziak ügyét és a helytartótanácshoz küldendő jelentést tárgyalták, igen viharos volt. Szunyoghi alispán, hogy a gyűlés tagjait megnyerje a települők számára, ő maga szerkesztett a nyíregyháziak számára egy hatásos folyamodványt, melyet a jegyző a maga és a nyíregyháziak nevében benyújtott. Midőn a főispán a folyamodványt fölolvastatta, nagy lárma és vitatkozás támadt a gyűlésteremben. «Mennyi discursus — írja az alispán Károlyinak — nem discursus, hanem kiáltás volt, le nem írhatom; én mit tettem azon szegény jövevények mellett mások oppugnátiójára, magamnak írni illetlen, inspector Szaplonczay Kristóf uram idővel fogja Excellentiádnak alázatosan reportálni.» Hoszszas és heves vita után a főispán elfogadta a nyíregyháziak folyamodványát. Az alispán és Niczky Ferencz ajánlatára a gyűlés egyelőre aztán a katonatartás alól is fölmentette a nyíregyháziakat. Ilyenformán az új települők ügye egyelőre dűlőre jutott. Azonban derék szószólójukat, Szunyoghi alis-