Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

AZ ECSEDI UHADA1.0M ÉS NYÍREGYHÁZA. 57 pánt, a kit a nyíregyháziak maguk is védőjüknek s atyjuknak mondanak, a helytartótanács titkos föladásra magistratuális actióval sújtotta. Az állítólagos ok az volt, hogy Szunyoghi visszaélt hatalmával, dirigálta a vármegyét s 45 nyomorban sínylődő embert fölmentett a köztehertől. «Nem fiscális actiót, hanem prémiumot érdemelnék» — írja az alispán — mert a legszomorúbb időkben «a nemes vármegye szegénységét (magamat mindenfelé exponálván) utolsó pusztulástól preserváltam, felséges asszonyunk szolgálatjának promotióját, szegénység megmaradását éjjeli-nappali fáradozásommal, nyughatatlanságommal munkálódni tartoztam». Harminczkilencz évi munkásságának — úgymond — ez a gyümölcse! «Hétszer megesküdt ellenségemnek is, hacsak a lelkiismeretén erőszakot nem akar tenni, meg kell azt vallani, a mikor két viczeispán volt is, semminemű dolog láthatóbb tökélyetességgel nem folyt.» Az alispánnak fiscális actióval történt sujtása nagy visszatetszést szült a vármegyében. Még ellenségei is mellé állottak s a gyűlésen kimondották: «nincs mód benne, hogy magistratuális actió erigáltassék!» A helytartótanács ennek daczára csak később függesztette föl a magistratuális actiót. Időközben megérkezett a helytartótanács válasza a vármegye július 9-iki fölterjesztésére. Mondanunk sem kell, hogy a helytartótanács hiányosnak s meg nem