Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

44 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. delmen, úgymint a taksán, a korcsma, mészárszék, ser­ház és a boltok bérén, továbbá a vásár és vámjöve­delmen egyformán osztozkodnak. A szükséges épületeket közösen emelik. Ilyenformán rendben lett volna már a telepítés ügye. Károlyi illően megjutalmazta «az impopulatio agilis vezetőjét», Petrikovics uramat, s örömmel hallotta tiszt­jeitől, hogy az új lakosok fölöttébb szorgalmas, igyekvő nép. A nemes gróf öröme azonban nem tartott soká. Már 1753-ban közeledő vihar jelei mutatkoztak. A szom­széd földbirtokosok közül többen, kik irigy szemmel nézték a nyíregyházi puszta virágzásnak indulását, titok­ban bujtogatni kezdtek az új gyarmat ellen. A klérus is mozogni kezdett, sérelmesnek találván ennyi lutherá­nus ember letelepítését. Az egyeneslelkű Károlyi nem sejtvén, hogy fára­dozása s a közjónak világos előmozdítása is ellenzésre fog találni, előzetesen mit sem tett annak elhárítására. Különben legjobb emberei sem tanácsolták neki, hogy előzetesen Nyíregyházára terelje a figyelmet. «Ámbár — írja neki Szúnyog hi Ferencz helyettes alispán — ex parte venerabilis cleri hirlelődik is, hogy ottan való megmaradások impediáltatni fog ex ratione praetensae innovationis, de míg az dolog világos repraesentatióval ki nem nyilatkozik, mindaddig az magistratuale patro­ciniummal csak hallgatni kell és semmi repraesentatióra fakadni nem szükség, ugyanis ha valami csendesen és cum dissimulatione megkészülhet, mit is kellene ott sokféle bajoskodást maga után hordó kérdésekre fakadni, hahogy penig ad fractionem panis mégyen a dolog, már in tali casu, nem találok rendesebb módot az már is odajötteknek és ezentúl is odajövendőknelc megtartá­sokban, mint az magistratualis protectiót, mely ex poli-

Next

/
Thumbnails
Contents