Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

40 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. és szokatlan dolog a telepítések korában s Károlyi sem talált semmi különöset abban, hogy mint katholikus főúr s Mária Teréziának kedvelt embere lutheránusokkal népesíti be jószágát.

1 Voltak azonban, kik máskép fogták föl a dolgot s a következmények csakhamar kimutatták, hogy Károlyi darázsfészekbe nyúlt e telepítéssel, mert oly ügy gyámolítójává lőn, mely neki éveken át hihetetlen kellemetlenségeket s bosszúságokat okozott, sőt legközelebbi rokonaival is meghasonlásba hozta. Ki hinné, hogy a jelentéktelen Nyíregyháza benépesítése oly forrongást idézett elő, hogy Károlyi Ferencz gróf, a belső titkos tanácsos, szeptemvir, tábornok, főispán, ezredtulajdonos, a tiszántúli hadkerület főparancsnoka stb. minden befolyását és összeköttetését kénytelen volt latba vetni Nyíregyháza lakosságának megmaradása érdekében ? S még így is csak nagy nehezen sikerült a községet a pusztulástól megmentenie! Ki hinné, hogy ez az egyszerű telepítés kérdése mozgásba hozza az udvart, a kanczelláriát, a helytartótanácsot, a vármegyét, a püspöki udvart stb.! Ki gondolná, hogy Nyíregyháza telepítési ügyét Róma legkiválóbb theologusai vitatták s hogy a «Propaganda fidei» is ítéletet mond a kérdés fölött ? E mozgalmas, váratlan fordulatokban gazdag telepítési történetet, mely meglepő világot vet Károlyi Ferencz gróf kimagasló alakjára s nemes jellemére, adjuk az eredeti okiratok alapján, minden részrehajlás nélkül, úgy, ahogy történt. 1 Fényes példa volt rá a fenkölt gondolkozású bárd Harruckerncsalád telepítése Békés vármegyében.