Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

39 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. Nem könnyű dolog volt ez! Az akkori politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok fölötte megnehezítették a nagyobbszabású telepítéseket. S ha olykor minden nehézség nélkül sikerültek is azok, a telepítőknek mindig jelentékeny áldozatába kerültek s munkájuk gyümölcsét nem ők, hanem csak a szerencsésebb utódok élvezhették. Károlyi Ferencz gróf igen jól ismerte a telepítések közgazdasági jelentőségét. Ép azért igyekezett roppant birtokait még áldozatok s tömérdek kellemetlenség árán is benépesíteni. E tekintetben különben nagynevű atyja példáját követte. «Ifjúságomtól — írja a helytartótanácsnak — semmit ő felsége s hazánk szolgálatjára, minden résziben is ugyan az hazának, de kivált azon elpusztult Tiszán túl való tartományon hasznosabbat nem tanálván a impopulationál, annak gyarapításában idveziilt édes uram atyám nyomdokát mindenütt, valahol csak jószágom vala, teljes tehetségemmel űzvén»! Ilyen czél lebegvén szemei előtt, Nyíregyháza benépesítését is tervbe vette. Ide katholikus vallású népet szeretett volna telepíteni; de minden igyekezete daczára sem kapott, habár úgy itthon, mint a külföldön hoszszabb ideig kutattatott megbizottaival ilyenek után. Végre is belátván fáradozásainak sikertelenségét, azon elmélkedett: «hogyha ugyan méltó-e azért az földet pusztán tartani a közjónak sérelmével, hogy pápistákat nem kaphatni, vagy pedig jobb volna szomszéd valláson levőkkel is ezen közjót segélteni, kivált azon vármegyében, az hol úgyis oroszokon kívül az szomszéd reformátusok vallása uralkodik!»

1 A kérdést úgy döntötte el magában, hogy lutheránus tótokkal népesíti Nyíregyházát. Nem volt ez új 1 Károlyi Ferencz levele gróf Nádasdy Lipóthoz 1753.