Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

37 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. világ, kurucz mozgalmak, ismételt tatárbeütések és pestisjárványok szétriasztó áradata folytán. Változó földesurainak az volt a föladatuk, hogy tótok, svábok, rusznyákok és hasonló idegen telepesekből szervezze meg a földmívelő erőt s teremtse meg a község jövőjét. Az ecsedi uradalom átvételekor a Károlyi grófok azt az egész területet rettenetes állapotban találták. Hat vármegyére szóló terjedelemben, néptelen falvak romjait láthatta az elhanyagolt utakon bandukoló vándor. Az igazi földesúr e területen az ecsedi lápban lakó nyerstermészet volt; az vette a műveletlen parlag földet, az ingoványok világában csudálatos vad növényzetével és állatvilágával, a birtokába. Másfélszáz éven át tartó folytonos háborúság nyomdokaiban fejlődik ki a tespedésnek ez az uralma. Betetőzték azt az egymást követő elemi csapások: tiszai árvizek, marhavész, hallatlan szárazság, aszály, mérges rovarok pusztítása s főleg az 1739-iki pestis, mely ezen a vidéken a megmaradt lakosság nagyobb felét ragadta el. Az így letiport Nyíregyháza vonagló testét ezenfölül idegen zsoldos katonaság lába taposta meg folyton. Ezek bitorolták a vámszedést, a hús- és bormérést s erőszakoskodtak nemessel és paraszttal egyaránt. A föld népét kiszipolyozták adóval s a jobbágyok százával szöktek tova az ősi fészekből. így szegényedett le az egykor népes és boldog Nyíregyháza. Erdőtlen, homokos földjét különben is nehéz volt művelni; a föld az elemi csapások miatt nem fizette meg a művelésére fordított munkát; s a mi jövedelem nagy ritkán jutott volna, azt elszedte a kincstár adóban és katonatartásban. A község quantumbeli hátraléka már évekre kezdett visszanyúlni. A nyiregyházaiak kétségbeesésükben pártfogót kerestek maguknak, a milyen csak elibük akadt: Pálffy