Éble Gábor: Az ecsedi uradalom és Nyíregyháza (Budapest, Hornyánszky, 1898)

AZ ECSEDI URADALOM ÉS NYÍREGYHÁZA - NYÍREGYHÁZA ÚJRAALAPÍTÁSA

38 AZ ECSF.DI URADALOM KS NYÍREGYHÁZA. János grófot, Csáky Imre bibornokot, kik azonban a nép baján nem sokat mozdítottak. Fölkeresték a felvidék legoszloposabb tekintélyét, kinek jótékony és emberszerető érzelmei országszerte ismeretesek voltak: az öreg Károlyi Sándor grófot is, a ki legalább annyit megtett haladéktalanul, hogy megnyittatta az uradalmi csűröket és utasította feleségét, Barkóczy Krisztina grófnőt, osztana ki elég vetőmagot a nép közt. Nyíregyházán a mult század közepén tartott hivatalos összeírás csak 24 gazdát és egy jobbágyot talált a Károlyiak birtokába jutott részen. Maga a gróf sógora és megbízottja: Rácz Demeter 1754-ben így írt Nyíregyházáról: «Egészlen respective puszta volt, pápista lakos gazda egy sem volt benne, egynéhány kálvinista, s holmi dib-dáb orosz!»

1 A pusztulófélben levő községgel és földekkel Károlyi Ferencz gróf nem tudván mit tenni, már 1752-ben Rácz Demeternek ajánlotta föl ingyen. Rácz Demeter azonban nem fogadta el az ajándékot. «Nem vagyok méltó annyi grátiájára Excellentiádnak — írja válaszában — hogy Nyíregyházával ingyen méltóztatik kínálni, véteknek tartanám pénzen is elvenni Excellentiádtól, mert nagy szükségit látom Excellentiádnak is reája!» Hogy a visszautasítást érthetővé tegye, Nyíregyháza gazdasági előnyeit igyekszik kimutatni s mintegy látnoki erővel azt írja a grófnak, hogy «igen jó hely támadhat Isten kegyelméből belőle'.

2 Ez a biztatás újra fölélesztette a nemes grófban azt a régi eszméjét, hogy új telepítésekkel népesíti be elhagyott nyíregyházi pusztáját. 1 Rácz Demeter levele Károlyi Ferencz grófhoz. 1754. okt. 6. NagyKárolyból. * 2 Rácz Demeter levele Károlyi Ferencz grófhoz 1752. márcz. 21-én.