Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek
37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1 )E LA COLLECTION. kódunk ily szorosan ehhez a lényegtelen módosuláshoz, mely különben a bakszanvölgyi példánynál nincs meg; úgy egyáltalán nem leszünk híjával az analógiáknak. Nézetünk szerint e lándzsavégek fő jellege abban áll, hogy nyélköpüjük nincs egy darabból öntve, hanem lemezből göngyölítve. Ez a jellemző sajátság épen nem példátlan. Az idaliumí (Alhambra) lándsacsúcsok elég világosan mutatják azt a görög földről, 1) az ananinói bronz- és vaspéldányok pedig a finn-ugor területről. 2) A hatodsorban felsorolt függő kivételével, melyet csak kamuntai analógiája alapján tettünk a többiek közé, bár esetleges későbbi korát nem akarjuk kétségbe vonni ; — az eddig felsorolt azon hét alcsoport, melyeket a nyugoti analógiák alapján beosztani nem tudtunk, valamennyi megegyezik abban, hogy vonatkozásai egyrészt a görög, másrészt a finn-ugor területtel mutathatók ki s a többitől, melyeknek görög vonatkozásai szintén ismertek, épen az utóbbi vonatkozásai választják élesen el és ezek döntik el azt is, hogy tulajdonképen hova sorozandók. Mikor Hampel 1883-ban a fentebb idézeti lói y oiratokban azon magyarországi leleteket egybegyűjtötte, melyek „nem fűződnek hozzá hazai földünkről ismert nagyobb emlékcsoportokhoz, de úgy tűnnek föl, mint erratikus jelenségek, melyekhez Oroszország közép és déli tájain az úgynevezett szkithiai emlékek körében találjuk meg az analógiáikat", biztos szemmel és szerencsés kézzel indított meg oly irodalmi mozgalmat, mely máris odavezetett, hogy egyrészt az általa akkor kiemelt emlékanyag tetemesen kibővült, másrészt és épen a leletek aránylag nagy száma alapján Reinecke Pál 3) elérkezettnek látta az időt arra is, hogy Magyarország római előtti ') Cesnola, Cypern Tafel XI. 2) Aspelin, 1. c. 436., 437., 434. 3) Arch. Ért. U. f. (L. S.) XVII. 1-27. 11. de Baksan, alors les analogies ne manquent point. Le trait caractéristique de cette tête de lance consiste, de notre avis, dans ce fait que la douille n'est pas coulée d'une seule pièce, mais roulée d'une tôle. Et ce trait n'est point sans précédent. On le retrouve, en terre grecque sur les poignards d'Idalie (Alhambra)et sur les pièces en bronze ou en fer d'Ananino (région finnoougrienne). 2) A l'exception du pendant mentionné sous (i. que nous avons classé ici en vertu d'une pièce analogue de Komounta, sans vouloir mettre en doute sa date éventuellement postérieure, — les sept sous-groupes cidessus décrits, (pie nous n'avons pu classer d'après les analogies occidentales, présentent ce trait commun qu'on peut établir leurs rapports tant avec la région hellénique, qu'avec la région finno-ougrienne. Ils se distinguent des autres objets dont nous connaissons les rapports helléniques — précisément par les rapports avec la région finno-ougrienne, rapports qui déterminent leur classement. Lorsque M. Hampel dressa, dans les revues plusieurs fois citées, la liste des trouvailles hongroises qui ne se rattachent pas aux autres grands groupes connues de Hongrie et semblent des pièces erratiques dont les analogies se retrouvent parmi les monuments «scythiques» du Midi et du centre de la Russie — il inaugura, avec un coup d'oeil ferme et une main heureuse, une campagne littéraire qui est parvenue à multiplier les objets de cette catégorie à un point tel (pie M. Paul Reinecke 3) a pu introduire, entre les diverses époques métalliques de la Hongrie d'avant la conquête romaine, une période scythique, qu'il place, pour la Hongrie, dans le VII. siècle avant J. Ch.
