Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek

37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1 )E LA COLLECTION. juk szükségtelennek a viszonylagos chro­nologia szempontjából, azon tomszki tőrre hivatkozzunk, melyet már fentebb a fona­tos dísz legkorábbi analógiájául is felem­lítettünk e területről s elegendőnek véljük tárgyunk szempontjából, ha még egy ana­ninói gyöngyre s egy tutulusra hivatko­zunk, ') melyek ugyanez ékítést viselik magukon s csak annyit jegyzünk meg, hogy ezekkel a finn-ugor terület analógiáit nem merítettük ki s Aspelinnél bárki kibő­vítheti azt. Harmadsorban említjük azokat, melye­ket háromszögű áttörés ékít ; ilyenek a VI. tábla 3. számú övcsat és a XIV. tábla 13., 13a. számú tűfej. Ezeknek példáit görög földről egyáltalán nem idézhetjük s a Balkánról csakis az északi fél leletei közt találunk analógiákat a boszniai Glaziná­czon. 2) Ha azonban a finn-ugor terület felé fordulunk, megtaláljuk azt ismét leg­előbb annak bronzkorában 3) s azután sok­kal nagyobb mértékben annak vaskorában, melyre nézve elégségesnek tartjuk; ha egy ananinoi tutulust és egy harangalakú csün­gőt ') idézünk, de nem mulasztjuk el már ez alkalommal is utalni arra a körülményre, hogy a harangalakú csüngőt cyprusi sírok­ból is ismerjük. r') Negyedik helyen állhatnak a tükrök, melyeknek jellemzőbb darabjait XV. táb­lánk 1., 2., 4., 5—7., 9—12. számai alatt állítottuk egybe. E tükrök elterjedéséről és eredetéről már sok szó esett, 6) melyekből mi csak két momentumot óhajtunk itt ki­emelni. Az egyik, hogy eredetüket nagy egyértelműséggel a görög területre helyezik; a másik az, hogy a Fekete-tengertől északra fekvő barbár területeken is feltalálhatók. inutile de citer, au point de vue de la chronologie relative, le poignard de Tomsk, tpie nous avons mentionné plus haut comme la plus ancienne analogie pour l'ornement en cadenette. Au point de vue de notre sujet, il nous semble suffisant de citer une perle et une tutule d'Ananino') qui portent le même ornement. Nous ajouterons (pie nous n'avons nullement épuisé la liste des analogies de la région finno-ougrienne; quiconque peut la com­pléter à son gré en ayant recours à l'ou­vrage de M. Aspelin. 3. Nous passons aux objets ornés de tri­angles à jour, tels que la boucle d'agrafe N° 3 de la Pl. VI et la raquette d'épingle N 0 8 13 et 13 a de la Pl. XIV. Nous ne leur connaissons pas de similaires en terre hellénique, et dans les Balcans ce n'est ([lie le Nord qui a fourni des analogies, à Glasinac en Bosnie. 2) Par contre nous les rencontrons dans la région finno­ougrienne, d'abord dans l'âge du bronze 3) et, beaucoup plus nombreuses, dans l'âge du fer; nous ne citerons à cet égard que le tutule d'Ananino et une pendeloque en forme de cloche, 4) mais nous ferons remarquer dès maintenant (juc la pende­loque en cloche est connue des sépultures de Chypre. 5) 4. Nous plaçons ici les miroirs dont les types caractéristiques sont réunis sur notre Pl. XV, fig. 1., 2., 4., 5. à 7 et 9 à 12. On a beaucoup discuté la sphère et l'origine de ces miroirs 6) ; nous bornons á relever deux faits, savoir qu'on s'ac­corde à peu près à placer leur origine en terre hellénique et qu'on les trouve aussi dans les régions barbares au nord de la mer Noire. ') L. c. 451. •') Glasnik 728. 1. 3) Aspelin 1. c. 179. sz.. 4) L. ç. 403., 457., 458. sz,. ') Cesnola : Cypern Taf. X. ") Schumacher K. : Barbarische und Griechische Spiegel. Zeitschrift für Ethn. 1891. 81. Hampel. Arch. Ert. n. 1. XIII. k. 390. Ugyanő említi Samokwasow ide vonatkozó kutatásait. (Il mentionne aussi les recherches de M. Samokvassov à ce sujet.)

Next

/
Thumbnails
Contents