Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek
A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. 397 gosan szövet darabokat állítanak elő, ép úgy, mint az egyik golgii szobrocska nyakdísze (Cesnola : i. m. Bd. I. Taf. XXVIII. 2), mely a XV. táblánk 10. számú tűjének hullámos széldiszítményével a kivitelben is analog mustrát mutat; de másrészt rendkívül gyakori alkalmazásban találjuk az ú. n. finn-ugor területen is. így már e terület bronzkorában megtaláljuk egy tomszki bronz tőr markolatgombján,') vaskorában pedig egy ananinoi phantastikus állatalakos díszítő lap szélein, 'j de legnagyobb tömegben a permi vaskorban, 3) a bolgarii, 4) bilarszki, viatkai 6) leletek közt, nemkülönben a mordvin, 6) méri, 7) ingeriai, 8) és csúd") területeken, sőt Aspelin átlapozása után bárki meggyőződhetik, hogy azon nagy területnek, melyet Aspelin a finn-ugor név alatt foglal egybe, nincs egyetlen zúga sem, hol ennek a sajátos ékítésmódnak nyomaira ne lelhetnénk, sőt több esetben konstatálhatjuk, hogy az ily ékítésű darabok még alak és rendeltetés szerint is egyeznek kaukázusi analógiákkal, mint pl. a XVII. tábla 1. számú csüngő lemez, egy jaranski (Viatka) hasonló példánynyal 1") s az ugyanazon táblán 21. sz. a. rajzolt kosárka alakú csüngő egy niemdaival 1 1) (Viatka) stb. Másodsorban ilyeneknek tekinthetjük azon darabokat, melyeken az ~ alakú tagokból álló futó hullám, a spirálnak ezen fejlődménye fordul elő plasztikus alkalmazásban. Ezen darabok részben az előbbiekkel egyeznek, mint a XVII. tábla 1. és 18. számú darabjai, részben pedig tisztán viselik e díszítést, mint a XIV. táblánk 6. számú tűje. E motívumnak görögföldi alkalmazása különösen a mykenei leletek felfedeztetése óta oly ismert, hogy arra külön is ráutalni alig szükséges, utalni akarunk azonban arra is, hogy a finn-ugor terület csakúgy nem szűkölködik benne. Nem tartde l'épingle N° 10 de notre Planche XV; mais d'autre part nous les rencontrons très fréquemment dans la région fmnoougrienne; nous la trouvons, dans l'âge du bronze de cette région, sur le pommeau d'un poignard en bronze de Tomsk 1), puis, dans l'âge du fer de cette région, dans une plaque d'ornement à figures d'animaux fantastiques, trouvée à Ananino 2). Ils sont particulièrement nombreux parmi les trouvailles de l'âge du leide Perm 3), de Bolgari 4), de Bilarsk, de Viatka 6), dans les régions mordvines"), mériennes 7), ingriennes 8) et tchoudes "). En feuilletant l'atlas de M. Aspelin, on peut voir que la vaste région désignée comme Nord Finno-Ougrien ne comporte pas un seul coin oii ces ornements tout particuliers viendraient à manquer. Dans la plupart des cas on peut même constater que les pièces ainsi ornées s'accordent, même pour la forme et l'usage, avec les analogies caucasiennes; tel est le cas pour la pendeloque N° 1 de la Planche XVII qui s'accorde avec une pièce similaire de Iaransk (Viatka) 1") et la pendeloque en forme de petii panier, N° 21 de la même Planche, avec une pièce de Niemda (Viatka). u) 2. Nous pouvons encore considérer comme telles les pièces sur lesquelles la spirale ondulée, composée de parties en ~ se trouve en application plastique. Ces pièces sont, en partie, conformes aux précédentes, comme c'est le cas pour les N o s 1 et 18 de la Pl. XVII, ou bien n'y ressemblent qu'à l'égard de cet ornement, ce qui est le cas pour l'épingle N" (> de la Pl. XIV. L'application de ce motif en Grèce est tellement connue depuis la découverte des trouvailles de Mycène, qu'il est inutile de l'indiquer autrement; mais ce que nous entendons faire remarquer, c'est que cet ornement ne manque pas dans la région finno-ougrienne non plus. Il ne sera pas ') Aspelin : Antiquités du nord flnno-ougrien 170. sz. — 2) L. c. 474. — 3) L. c. 567., 573., 125., 076., 693.. 699. sz. 156-159. lap. - 4) L. c. 166-167.1. - 6) L. c. 788. 805. sz. - 6) L. c. 182., 189-191. I. ') 212—213. 1. — 8) 1157. sz. — ") 1125—1127., 1130. sz. — , 0) Aspelin 1. c. 788. sz. ") L. c. 805. sz.
