Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek

37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1

)E LA COLLECTION. Iiogy egyes darabok s így a XXVI. tábla 34. számú darabja is az ázsiai területeken aránylag igen sokáig maradtak fenn s nyugot-európai leletekben a népvándorláskor sírjaiban újra találkozunk velők. A harmadik alcsoport olyan tárgyakból alakul, melyek a vaskor második szakaszának az ú. n. La-Têne-nek jellegző ismérveit hordják magukon. Ilyenekül csak a bütykökkel tagozott ékszereket említhetjük, milyenek a XIV. tábla 11. és 14. számú tűi, 20. és 21. számú gyöngyei, a XVI-ik tábla 4—6. számú karikái s a XIX-ik tábla gyöngysort utánzó karikája. Ezekből Kőbánban csak a gyöngyök analógiáját kapjuk meg. (Chantre, Tom. II. Atlas Pl. XXIX. Vichow, Taf. VI. 6.) ; a tűk és karikákéit már csak a kamuntai és kamhyltei sírmezőben találjuk. (Chantre Tom. III. Pl. I. Pl. XVII. 8.) Világos, hogy e három alcsoportba legjobb akarattal sem lehet belefoglalni a bakszan- és csegemvölgyi leletek azon darabjait, melyek egész külső megjelenésük, de részben eddig ismert kaukázusi analógiák alapján is e leletek legkorábbi csoportjába sorozandók. Ilyenek az ékszerek közül első sorban azon darabok, melyeknek felületét öntött fonatos ékítés takarja, mint a XV. tábla 3.. 8., 10. számú, a XIV. tábla 5., 9—12. és 15. számú, és a XVII. tábla 1., 2., 18., 19—21. számú darabjai, sőt a XX. tábla 10. és 12. számú darabjain is feltalálhatjuk ezen ékítést. Ha ezen fonatos díszítés nyomait kutatjuk, úgy azt találjuk, hogy gyér nyomai feltalálhatók ugyan a déli területeken is, mint a cyprusi Idaliumból (Dali) származó leletek egyik tűje mutatja,

1) mely egyezik a XIV. táblánk 28. száma alatti tűvel s tán ugyanily analógiának vehetjük a cyprusi Golgi két szobrocskája fejkötőjének analog modorban kivitt diszítményeit, 2) bár ezek viláLe troisième sous-groupe est formé par les objets qui portent les traits caractéristiques de la deuxième période de l'âge du fer, la période La Têne. Nous mentionnons ici les bijoux à bosselures, tels que les épingles 11 et 14 de la Pl. XIV, les perles 20 et 21 de la même Pl., les anneaux 4 à 6 de la Pl. XVI et l'anneau, forme de collier de perles, de la Pl. XIX. En fait d'analogies nous ne trouvons, à Koban, que des perles (Chantre: Tome II. Atlas, Pl. XXIX, Virchow: Taf. VI, 6); celles des épingles et des anneaux ne se trouvent qu'à Kamounta et à Kambylte. (Chantre: Tome III, Pl. I, Pl. XVII. 8.) Il est évident qu'on ne saurait englober, dans ces trois sous-groupes, celles d'entre les pièces de Baksan et Tchegem que leur extérieur et leurs analogies caucasiennes connues relèguent dans le plus ancien groupe des fouilles. Ce sont. 1. parmi les bijoux, les pièces dont la surface est couverte d'orneme ts coulés en cadenette, comme c'est le cas pour les N

0' 3, 8 et 10 de la Pl. XV, les N

0' 5, 9 à 12 et 15 de la Pl. XIV et les N

o

s 1, 2, 18 à 21 de la Pl. XVII. On retrouve cet ornement même sur les pièces 10 et 12 de la Pl. XX. Si nous recherchons les traces de ces ornements en cadenette, nous les rencontrons dans le Midi aussi, notamment dans une épingle, provenant d'Idalium en Chypre x) et ressemblant à l'épingle 28 de la Pl. XIV. Nous pourrions peut-être prendre pour une analogie les ornements des bonnets de deux figurines de Golgi

3) en Chypre, bien qu'ils représentent évidemment des pièces de tissu, de même que le collier d'une des figurines de Golgi, collier qui présente un dessin analogue à l'ornement ondulé ') Cesnola : Cypern. Bd. I. Taf. VI. 2) U. o. Taf. XXX. 5., 7. Taf. XXVIII. 1.