Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek
A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT DE LA COLLECTION. kiindulási pontját sem. Hogy e kiindulási pont közös forrás lehetett, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Zichy-gyűjtemény révén a csónakfibulának is oly darabjaira mutathatunk kaukázusi leletekből, melyek hajszálig egyeznek nemcsak az olasz földi, de az alpesi sírmezőkből származó darabokkal is. ') Ezen vezérlő darabok közül aránylag kevés tárgyat csoportosíthatunk a Zichyféle gyűjteményből. A tűk közül a XIV-ik táblán X-ik szám alatt rajzolt példányt ide sorolják egyrészt diszítményei, másrészt lemezes feje, mely a kobáni evezőlapát és korongosfejű tűk módjára, felül be van göngyölítve (Chantre Tom. II. Atlas Pl. XIX. 1—4; Virchow : Atlas Taf, IV. 14, Taf. V. 2. a. b., Taf. VI. 1. 2., Taf. X. 11.). Lemezes művezetük alapján ide sorolhatjuk a XVI-ik tábla 1. száma alatt rajzolt boglárt, az ugyanazon tábla 3. száma alatt rajzolt edényrészietet s az u. a. tábla 2. száma alatti edényfogantyút, mely hasonló bronzlemez edényről származik s melynek legközelebbi analógiáját egy kobáni agyagedény füle nyújtja. (Chantre Tom. II. Atlas. Pl. XXXV. 1., 2. sz.) Ide sorozandónak véljük továbbá az e táblán rajzolt tárgyak közül a 27. számú gyöngyöt, hallstatti analógiák alapján pedig a 16—18., 22., 23., 25. és 26. számú gyöngyöket; a XVI-ik tábláról a 17., 18. számú gombokat, a 12—14. számú tutulusokat, a 7., 8., 10. számú csüngőket, a XVII-ik tábláról a 4-ik számú kapcsoló boglárt, a XIX. táblán egybegyűjtött karperecz, karika és nyakperccz változatokat a 2., 4., 8., 22. és 24. szám kivételével végül a XXVI-ik táblán a 31., 32—34. számú csörgőket 2) bár meg kell jegyeznünk, hogy e daraboknak távolabbi és közelebbi analógiái sem látszanak szorosan egy ízlés, vagy egyetlen műipari központ termékeinek, valamint') Sacken ; Das Gräberfeld von Hallstatt. V 2) Sacken : Das Gräberfeld von Hallstadt. La collection Zichy contient peu de pièces qu'on puisse grouper autour des objets typiques que nous venons de décrire. Parmi les épingles celle représentée fig. 8 de la Planche XIV. se range ici en raison de ses ornements et de la raquette enroulée à la manière des épingles à raquettes spatuliformes ou discoïdales. (Chantre: Tome II. Atlas, Pl. XIX, fig. 1 à 4; Virchow: Atlas, Taf. IV, 14, Taf. V, 2 a, b, Taf. VI, 1, 2, Taf. X, 11). En raison des lamelles nous rangeons ici l'aigrette Pl. XVI, fig. 1, le fragment de vase, N° 3 de la même Planche, ainsi que l'anse, N° 2 de la même Planche, dont l'analogie est représentée dans une coupe de Koban (Chantre: Tome II, Atlas. Pl. XXXV, fig. 1 et 2). Nous croyons, de plus, devoir ranger ici la perle N° 27 de la même Planche, puis, en raison des analogies hallstattiennes, les perles N o s 16 à 18, 22, 23, 25 et 26; ensuite les boutons N™ 17 et 18, les lutules 12 à 14 et les pendeloques N 0 8 7, 8 et 10 de la Pl. XVII, l'aigrette-agrafe N° 4 de la PI. XVI, les variétés de bracelets, anneaux et torques réunies dans la Pl. XIX (à l'exception des N 0 8 2, 4, 8, 22 et 24) et, enfin, les grelots 2) N 0 8 31, 32 à 34 de la Pl. XXVI. Nous devons toutefois faire remarquer que les analogies plus ou moins proches de ces pièces ne semblent pas appartenir au même goût ou au même centre industriel ; certaines pièces, de même que celle N° 34 de la Pl. XXVI. se sont conservées longtemps en Asie et se retrouvent dans les trouvailles de l'Europe occidentale provenant de l'époque des migrations des peuples. ien, 1808. Taf. XVIII. 6., 15. Taf. XIII. 4., 1 50'
