Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek

37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1

)E LA COLLECTION. és kör-körös ékíléssel valamennyi példánynál ; a régibb formáknál a tűtök rövid, mint ezt az 5., 7. és 9. számú darabok mutatják s ezeknek tűje a tűtökön alól is folytatódik. Ugyanezt tapasztaljuk az újabbaknál is (3. és 4. sz.), melyeknek tűtokja hosszabb hüvelyt képez. A félkör fibula olasz földi és nyugoti analógiái eléggé isme• retesek ; utaltak arra már Chantre és Virchow is, sőt ez utóbbi már az inéi leletekből három görög földi analógiára is figyelmeztetett; azóta azonban rendkívül megszaporodott a görögföldi analógiák száma, melyeknek legrégibb formáját egy mikenei példány képviseli, mely a veremsírokon kívül, a törmelék közt találtatott.

1) Ez a typns teljesen egyez a kobáni és a Zichy-gyűjtemény bakszanvölgyi félkör fibuláival. E görög földi typus, melynek példáival nemcsak a szigeteken (Kameiros, Amorgos, Rhodos, Cyprus, Kréta) és a kisázsiai partokon, hanem a balkáni continensen is (Glazinácz, Olympia) mind sűrűbben találkozunk, különösen két irányban fejlődött. Az első fejlődés abban állott, hogy a kengyelt csont-, vagy üveggombokkal díszítették (később a gombok a kengyellel együtt öntettek) s ezt a fejlődést mutatja 1. számú fibulánk vagy a tűtök lemezének kifejlesztésére fektették a fősúlyt

3) s e fajta törekvést 2. számú fibulánk mutat, melynél különben a kengyel czikkelyezése élénken emlékeztet egy a koppenhágai múzeumban levő közelebbről ismeretlen, de görög földi leletből származó gombos kengyelű fibula gombjainak czikkelyezésére.

3) Semmi kétség nem lehet tehát, hogy e kaukázusi félkörfibulák typusaikat a görög világnak köszönik, mint ezt már Undset is valószínűnek tartotta, ') bárha ez idő szerint nem vagyunk is képesek pontosan megjelölni magának a görög földinek été relevées par MM. Chantre et Virchow. Ce dernier a, de plus, signalé trois pièces analogues de la terre hellénique (trouvées à Iné). Depuis lors les analogies grecques ont été trouvées extrêmement nombreuses et leur plus ancienne forme est représentée par une pièce trouvée à Mycène, hors du tombeau, dans l'amas de terre.

1) Ce type est tout à fait similaire avec celui de Koban et avec les fibules à arc simple de Baksan de la collection Zichy. Le type grec, dont les spécimens se trouvent non seulement sur les îles (Kameiros, Amorgos, Rhode, Chypre, Crète), et sur le littoral de l'Asie Mineure, mais encore dans la péninsule balcanique (Glasinac, Olympie), s'est développé à deux égards. D'abord la partie courbe fut ornée de bosselures en os ou en verre (plus tard ces bosselures furent coulées d'une seule pièce avec la courbure) comme on le voit sur la fibule N° 1, puis on s'appliquait à élargir la plaque du porte-aiguille

3), comme on le voit sur la fibule N° 2, qui rappelle,

2) avec l'articulation de la courbure, une pièce conservée au musée de Kopenhague, provenant de terre hellénique et portant à la courbure des mamelons articulés.

3) Il est évident que les types de fibules caucasiens proviennent du monde hellénique.

4) Undset l'avait déjà affirmé comme chose certaine bien que nous ne puissions préciser, pas même les origines des types grecs. L'origine commune est démontrée par le fait que la collection Zichy contient des fibules caucasiennes en forme de canot, dont les pièces absolument analogues ont été trouvées non seulement en Italie, mais encore dans les nécropoles des Alpes. (Sacken, Das Gräberfeld von Hallstatt, Wien, 1808. Taf. XVIII fi. 15. Taf. XIII. 4.) ') Undset : Archaeologische Aufsätze über südeuropäische Fundstücke. Zeitschrift für Ethn. 1889. 205—234. 11. a) U. o. 218. I. ») U. o. 217. 1. fig. 25. 4) U o.