Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek

A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. 393 kamuntai és kambyltei tűknek (Chantre, T. III. Pl. I.) és zárt karikáknak (Chantre, T. III. Pl. XVII. 5., 8.) is, de másrészt széleskörű alkalmazást talál az a nyugot-európai ú. n. La-Têne ízlésű ékszereken is s már ez alapon is van okunk hinni, hogy e példány a vaskor alatt keletkezett, különösen ha tekintetbe vesszük a IV-ik táblánk (i. és 7. számai alatt bemutatott fenőkövek késői alakját is, melyeknek társaságában e példány a csegemvölgyi leletek közt jelentkezik (Miller, KaBica3i, Btirr. I. T. XX. 1- 3.). E fenőkövekhez hasonlót látunk u. i. a kobáni sírmező leletei közt (Chantre, Tom. II. Atlas Pl. XIX. 7. sz.). A második alcsoportot azon tárgyak képezik, melyeket az ú. n. hallstatti periódus ismert formái vagy technikai sajátosságai jellemeznek. Vezérlő daraboknak tekinthetjük e tekintetben a XlII-ik táblánkon egyesített fibulákat, melyek közt a legkorábbi formákat a 2., ü. és 8. szám alatt bemutatott ú. n. félkörfibulák képviselik. A kobáni sírmezőről eléggé ismerjük e formákat (Chantre : Tom. II. Atlas. Pl. XXI— XXII. bis; Virchow: Atlas. Taf. I. 2., 3. Taf. II. 3—5. Taf. III. 2. Taf. IV. 1., 2., 4. Taf. V. 4. Taf. VI. 10. Taf. XI. 2—4.). Egyedül a 2. számú változatot nevezhetjük olyannak, mely sűrűn czikkelyezett kengyelével némi tekintetben újdonság számba megy, bár e czikkelyezésnek nyomaival már a Chantre által közlött fibulák egyikén is találkozunk (Tom. II. Atlas Pl. XXII. bis 5.) Nem találjuk azonban a Kaukázusból eddig irodalmilag ismert leletek között e fibula typus azon tovább fejlődéseit, melyeket úgy az 1., mint 3—5., 7. és 9. számok képviselnek. Az 1-ső még a félkörű typust mutatja ugyan, de a kengyelére húzott gomb a fejlődésnek egy későbbi stádiumát, a 3—5., 7. és 9. számok pedig a félkör fibulából fejlett csónak vagy vitorlafibulák typusait mutatják. A kengyel gazdagon van cisellálva bevésett vonalokkal tre, Tome III, Pl. I et les anneaux (Chantre: Tome III. Pl. XVII, fig. 5 et 8) de Kamounta et Kambylte; d'autre part elles sont fréquentes sur les ornements La Téne de l'Europe occidentale, ce qui nous permet de croire que cette pièce a été faite pendant l'âge du fer, en tenant compte de la forme tardive des pierres à aiguiser (N

M6 et 7 de la Pl. IV), à côté desquelles notre pièce a été trouvée dans la vallée * de Tchegem. (Miller: icaBKa3, 1km. I, Pl. XX, fig, 1 à 3). Les analogies de ces pierres se trouvent parmi les objets de Koban. Chantre: Tome II, Atlas, Pl. XIX, fig. 7). Le deuxième sous-groupe est constitué parles objets qui présentent les formes de la période hallstattienne. Les pièces typiques sont les fibules réunies dans la Pl. XIII, parmi lesquelles les fibules à'arc simple figurées sous 2, fi et 8, sont les plus anciennes. Nous les connaissons suffisamment des nécropoles de Koban (Chantre: Tome II, Atlas, Pl. XXI.—XXII his; Virchov: Allas, Taf. I, 2, 3, Taf. II, 3—5, Taf. III, 2, Taf. IV, 1, 2, 4, Taf. V, 4, Taf. VI, 10, Taf. XI, 2 à 4). Seule la pièce 2 peut passer pour une nouvelle variété avec sa courbure articulée, bien que ces articulations se trouvent sur l'une des fibules de Chantre (Tome II, Atlas, Pl. XXII bis, 5). Mais nous ne retrouvons pas, dans les descriptions de trouvailles caucasiennes, ces autres types de fibule, représentés dans les tig. 1, 3, 4, 5, 7 et 9. La pièce 1, montre bien encore le type à arc simple, mais le bouton de la partie courbe dénote déjà une phase ultérieure; les pièces 3, 4, 5, 7 et 9 montrent le type à canot ou voile. La partie courbe est richement ciselée, ornée à profusion d'entailles et de cercles concentriques; dans les anciennes formes le porte-aiguille est court (N

M 5, 7 et 9) et l'aiguille se prolonge au delà. Il en est de même pour les pièces plus récentes (N

0' 3 et 4) dont le porte-aiguille forme un long tube. Les analogies italiennes et occidentales de la fibule à arc simple sont connues et ont 50