Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - II. Bakszan- és Csegem-völgyi leletek

37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. kezesek több egymásra következő rétegét kell feltételeznünk. így van-e ez ? arra nézve bajos volna a dolgok mai álláspontján válaszolni. Miller a Kaukázus alapos ismerője és régi, hivatott kutatója épen a bakszanvölgyi leletek ismertetése kapcsán következő nyomós érveket sorolja fel a synchronismus mellett : ' a) A Kaukázus mindig nagyon nehezen hozzáférhető területet képezett már domborzati viszonyainál fogva is és épen ezért mindig feltételezhető, hogy egy forma később jutott el oda s hogy már ezért is az ott sokkal tovább volt használatban, mint azon területeken, a hol eredetileg divatba jött s nem habozik e tekintetben századokra terjedő különbségeket tételezni fel. a minek megerősítésére találó példaként hozza fel, hogy a vasutak korában, p. o. e század húszas és harminczas éveiben a nyíl még divatban volt a cserkeszeknél, mikor Nyugot-Európában már a kováspuska is archaismus volt. b) A Kaukázusban nagy értéke van a szántóföldnek, minthogy az nagyon is kevés van, úgy hogy p. o. a hegyi osszétek földjén egy akkora darab földnek, a mekkorán egy tehén megélhet, annyi értéke van, mint magának a tehénnek (20 rubel). Ez okozza hogy a temetőknek nagyon csekély területeket szánnak s azokat a területeket az egymást követő nemzedékek, sőt egymásra következő népek is felhasználják, úgy hogyha az orosz sík területeken századokra szóló temetőkről beszélhetünk; akkor a Kaukázusban egy ezredévre szólhat egyegy temető. Iíhevszuriában még ma is használják a régi temetőket s a kabard hegyek mohammedán temetői a régi pogány temetők folytatásai. c) Az importált dolgok a Kaukázus népeinél mindig igen nagy becsben tartatnak ; apáról-fiúra, anyáról-leányra szállanak s századokon keresztül vannak használatCaucase, expose, ') à propos des fouilles de la vallée de Baksan, les sérieux arguments suivants qui militent en faveur du synchronisme: a) Le Caucase a été de tout temps d'un accès difficile en raison de son caractère orographique, aussi a-t-on toujours lieu de supposer que telle forme y est parvenue plus tard et s'y est maintenue beaucoup plus longtemps que dans son pays d'origine; 011 peut admettre à cet égard des écarts de siècles entiers; ainsi en plein XIX. siècle, après 1820, les Tcherkesses employaient encore la llèche, lorsque l'Europe occidentale avait déjà jeté au rebut les fusils à silex. b) Les champs, étant très rares, ont une grande valeur au Caucase si bien que, dans la terre des Ossèthes montagnards, un lopin de terre qui suffit pour une vache vaut autant que la vache même, soit 20 roubles. C'est pourquoi les champs funéraires ont une étendu exiguë et ont été utilisés successivement par plusieurs générations et même par plusieurs peuples; si dans la plaine un cimetière sert pour des siècles, ils sert, au Caucase, pour un millier d'années. En Klievsourie on se sert encore des cimetières antiques et les tombeaux des Kabardiens montagnards sont les mêmes dans lesquels on avait enseveli les ancêtres païens. c) Les choses importées ont été estimées de tout temps au Caucase; elles constituent le legs qui passe de père en fils, de mère en fille à travers les siècles, ') Kamms. Bbin. I.