Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - I. Szórványos leletek
37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. első fémkorokba helyezendő, a felől sem lehetünk kétségben. Ennek a typusnak változatául tekinthetjük a 2. és 2a szám alaü szintén kettős nézetben bemutatott czikkelyes példányt. Az 1., 4—(5. számok alatt rajzolt csillagos formák közül a nyélköpüs példány analógiáját Chantre-nél a Kamunta és Kambyltei sírmezők leletei közt találjuk (Tom. III. Pl. III. 14. sz.). VI-ik táblánkon csak a 4—11. számú rajzokon ábrázolt darabok tartoznak a szórványos leletek közé. A többi a bakszanés csegemvölgyi leletek közé tartozik. A két darabra tört tükörnek bár nem oly díszes hátlapü rajzokkal ellátott analógiáit látjuk Chantre-nél a kamuntai és kambyltei sírmező leletei közt (Tom. 111. Pl. VII—IX ). Öntött figurális ékítést a Chantre által közlőitek közt csak egy töredéken (Tom. III. Pl. VIII. 1. sz.) látunk és pedig két egymásnak szemközt fordult griffet s ezek alatt galambot, melyek különösen griff motívumaikkal emlékeztetnek keleti hatásokkal saturált pontusvidéki befolyásra, a 4-ik számú Zichy-féle tükör ellenben lovaival és gyíkjaival inkább a pontosmenti síkszkitháira tereli figyelmünket. Ezen a darabon kívül még csak a (i-ik számú zárt karperecznek ismerjük a Kaukázusból távolfekvő analógiáit a kamuntai és kambyltei sírokból (Chantre : Tom. III. Pl. XVII. 8.). A Chantre által közlött zártkarikán azonban mindössze hatszor találjuk azt a hármas bütyök ékítést, mely a Zichy-féle példányt tizennyolczszor ismétlődve, szabályos sorokban díszíti s ebben a formájában sokkal közelebb áll a nyugoti leletekből ismert analógiáihoz, semmint kaukázusi stylrokonához. Az 5—10. számú karpereczeket a mily jól ismerjük a nyugoton, különösen a vaskor második szakaszának, az ú. n. La-Tène izlés korának leleteiből, ép oly kevéssé idézhetjük eddig kaukázusi analógiáikat. A 11-ik számú díszítő lap szarvas motívuma az ural-altáji területnek fig. 2. et 2a. Parmi les pièces étoilées (fig. 1., 4., 5. et (i.) celle à douille trouve ses analogies dans les trouvailles de Kamounta et Kambylte. (Chantre: Tome III. Pl. III. fig. 14.) ' Planche VI. Les pièces figurées sous N u s 4. à 11. appartiennent seules parmi les objets trouvés isolément, les autresproviennent des vallées de Baksan et Tchegem. Le miroir cassé en deux trouve son analogie (avec des dessins moins élégants toutefois), parmi les objets de Kamounta et Kambylte (Chantre: Tome III. Pl. VII. à IX.) Parmi les objets présentés chez M. Chantre, il n'y a qu'un seul fragment qui soit orné de figures coulées, (Chantre: Tome III. Pl. VIII. fig. 1.) savoir de deux griffons placés en face et une colombe au bas et qui, avec ces motifs, dénote l'influence mélée à des influences orientales, des riverains du Pont Euxin ; le miroir de la collection Zichy (fig. 4.) nous rappelle plutôt, avec ses chevaux et lézards, les Scythes de la plaine du Pont Euxin. Parmi les autres pièces, il n'y a plus que le bracelet fig. (5., auquel nous connaissions, au Caucase, des analogies lointaines dans les trouvailles de Kamounta et Kambylte. (Chantre: Tome III. Pl. XVII. fig. 8.) Mais sur l'anneau de chez Chantre la triple saillie ne se trouve ([lie six fois, tandis que sur la pièce du comte Zichy elle revient dix-huit fois, dans des rangs réguliers, aussi la pièce se rapproche-t-elle par cela beaucoup mieux aux analogies occidentales qu'aux pièces similaires du Caucase. Les bracelets fig. 5. à 10. sont fort fréquents dans les trouvailles occidentales de la seconde période de l'âge du fer (période La Têne), tandis ([lie nous ne leur connaissons pas d'analogies au Caucase. Le cerf de la pièce d'ornement N° 11. se rapproche tant à la région ouralo-altaïque, qu'à la Scythie de la mer
