Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - I. Szórványos leletek
37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. ép úgy, mint a pontusmenti szkitha területnek, de ebben a formájában mindenesetre közelebb áll az utóbbihoz, miről délorosz vidékekről származó analógiáiból könnyen meggyőződhetünk.*) A VII. táblánkon gyűjtöttük egybe a gyűjtemény azon agyagedény typusait, melyek annak átmeneti bronz- és vaskori csoportjával correspondeálnak. A 12-ik számú fából van s a bakszan- és csegemvölgyi leletek csoportjához tartozik. Ezen edényeket művezetük sorolja két kategóriába. Az első kategóriát azok képezik, melyeknek felülete nincs feketítve s ezek közé a 4—7, 9., 10. és 14. számú darabok tartoznak ; a másikba pedig azok sorolhatók, melyeknek felülete fényes fekete s ebbe tartoznak az 1—3., 8., 11. és 13. számú darabok. Látni való, hogy az első kategória edényei egyrészt egészen más formakörbe tartoznak, másrészt ékítményeik is eltérők attól, mely a második kategóriát jellemzi; mindazonáltal ez utóbbi tekintetben a plasztikus bütyök és a mélyített zeg-zugvonal közös alkalmazása bizonyos érintkezési pontokat is állapít meg a két csoport között. A korábbi kategóriát mindenesetre az első képezi, ebben találjuk meg u. i. egyrészt a krétatöméses ékítést (14. sz.). mely középeurópai leletekben már a tiszta réztárgyak társaságában előfordul, valamint a trójai legrégibb városban is feltalálható ; másrészt typusai a Közép-Európára nézve lausitzinak keresztelt typus változatos alakjait mutatják, melyek pedig a fejlett bronz és az átmeneti vaskor határát jellemzik. E második kategóriát már csak azért is későbbinek kell tartanunk, legalább a Kaukázusra nézve, mert itt csak a kamuntai sírmezőből ismerjük analógiáit (Chantre Tom III. Pl. XXI, -XXIII.), jóllehet nem hallgathatjuk el, hogy az edény felületének feketítésére szintén tudunk példát a trójai legrégibb város leletei közt. *) Kondakof, Tolstoi, Reinach : Antiquités de Noire, mais plutôt à celle-ci, ce cpii résulte des pièces analogues du Midi de la Russie.*) Planche VII. Ici nous avons réuni les types de poteries qui correspondent au groupe de l'âge intermédiaire entre le bronze et le fer de la collection. La pièce N° 12 est en bois et relève du groupe de Baksan et Tchegem. Nous distinguons deux catégories. Sur les objets de la première la surface n'est pas noircie; ce sont les N o s 4. à 7., 9., 10. et 14. La seconde catégorie comprend les pièces à surface noire, portant les N°* 1. à 3., 8., 11. et 13. On voit que les pots de la première catégorie différent de ceux de la seconde, tant pour les formes (pie pour les ornements; mais les saillies et les lignes brisées entaillées forment un trait commun pour les deux catégories. La première est sans doute la plus ancienne; c'est ici que nous rencontrons les carreaux crétacés (fig. 14.) qui se trouvent ensemble avec les pièces en cuivre pur de l'Europe Centrale, de même que dans les trouvailles les plus anciennes de la Troade; les types présentent, d'autre part, les formes variées dites de Lausitz qui marquent la limite entre les âges du bronze et du fer. La seconde catégorie est sans doute postérieure, du moins pour le Caucase, puisque ses analogies reviennent dans la nécropole de Kamounta. (Chantre:. Tome III. Pl. XXI. à XXIII.) Nous devons toutefois dire que les pots de terre noire se trouvent dans les plus anciennes fouilles de la Troade. la Russie-Meriilionale. Paris, 1891. 50., 51. 1.
