Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása - I. Szórványos leletek
37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. a kaukázusi vaskornak eléggé ismert és méltatott typusait tartalmazza s így bizonyára elegendő lesz, ha ezekre nézve az ismert analógiákat Chantre és Virchow munkáiból idézzük. A 3. számú fokost ismerjük a kobáni sírmezőről (Chantre : Tom. II. Allas Pl. II. és III. 1., 2. Virchow: Atlas Taf. II. 2. Taf. X. 3. ; Text. 83., 84. 1.); ugyanonnan ismeretes az 5. számú fokos is (Chantre: Tom. II. Allas Pl. III. 3., 4. Virchow: Atlas III. 7. sz.); a 4. számú fokost csak a kamuntai és kambyltei sírmezők leletei közt találjuk ugyan meg (Chantre: Tom. III. Pl. VI. 11. sz.), de világos, hogy e temetők inventáriumában a legkorábbi csoportot képviseli. A 8. számú zabla-oldalrész analógiáit Chantre: Tom. II. Atlas XXX. his táblájának 3. és 4. számai alatt találjuk meg a kobáni sírmező leletei közt; míg az 1. sz. alatt rajzolt tőr analógiái a szamthavroi sírmező leletei közt fordulnak elő (Chantre: Tom. II. Atlas Pl. XLVIII.); a (>., 7. és 8. számú darabokról, mint bakszan és csegemvölgyi leletekről alább leszen szó. V-ik táblánkon a gyűjteményben levő buzogányok jellemzőbb formáit gyűjtöttük egybe. E nehezen datálható fegyvernemre nézve, mely legprimitívebb formájában s még anyagát is (réz vagy bronz) megtartva hazánkban is szinte a XVII-ik századig divatban volt, az iti bemutatott kaukázusi példányok igen érdekes fejlődési sorozatot képviselnek. Legegyszerűbb formájukat min" denesetre az képezi, melyet 3. számunkon oldalsó, 3a számunkon pedig felső szemközti nézetben mutatunk be. Ez az egyszerű typus egyúttal igen korai is, mert serpentinoől csiszolt, hajszálig egyező analógiáját ismerjük egy a piatigorszki kerületből származó leletben.*) Semmi esetre sem tekinthetjük kőkori formának, de hogy az au Caucase — les autres objets représentés sur cette planche montrent les figures assez connues de l'âge du fer caucasien; il suffira donc de citer les analogies mentionnées par MM. Chantre et Virchow. La hache tig. 3. est connue de la nécropole de Koban (Chantre: Tome II., Atlas, Pl. II. et III. fig. 1. et 2. et Virchow: Atlas, Taf. II. fig. 2. Taf. X. fig. 3. Texte: pp. 83. et 84.) C'est de là que nous connaissons aussi la hache fig. 5. (Chantre: Tome II. Atlas, Pl. III. fig. 3. et 4., Virchov: Atlas III., fig. 7.); la hache fig. 4. ne se retrouve (jue dans les trouvailles des nécropoles de Kamounta et Kambvlte (Chantre: Tome III. Pl. VI. fig. 11.), mais il est évident qu'elle représente le groupe le plus ancien de l'inventaire de ces nécropoles. Pour le montant de mors de bride, tig. 8. nous trouvons les analogies parmi les liouvailles de Koban (Chantre: Tome II. Atlas XXX. bis. fig. 3 et 4.), tandis que le poignard fig. 1. ne trouve ses analogies (pie dans les fouilles de Samthavro (Chantre: Tome II. Atlas, Pl. XLVIII.) Les pièces fig. 0., 7. et 8. seront expliquées quand nous parlerons des trouvailles des vallées du Baksan et du Tchegem. Planche V. Ici nous présentons les formes caractéristiques des massues de la collection. Pour cette arme, difficile à dater, dont les formes les plus primitives et même les matières (cuivre ou bronze) ont été en usage en Hongrie jusqu'au XVII. siècle, nos spécimens caucasiens présentent une série de développement très intéressante. La forme la plus simple est représentée en profil dans la fig. 3. et en face dans la fig. 3 a. Ce type, très simple, est en même temps très ancien; il est en serpentine polie; nous lui connaissons une analogie absolument semblable dans les trouvailles de Piatigorsk.*) Il ne remonte, certes, pas à l'âge de la pierre, mais appartient irrécusablement au premier âge du métal; nous en montrons une variété dans les *) TpyflM V-ro apxeo.ioi'H'ieCKiU'O Cb-ha/pa m. TW ahc Í 188t. CamoKiiaconi. : MoraJibHbia ApeanocTH mmiropcKaro OKp^ra. Taßji. I. 8.
