Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Első szakasz : A gyűjtemény osztályozása

37G A GYŰJTEMÉNY OSZTÁLYOZÁSA. — CLASSEMENT 1)E LA COLLECTION. De jóllehet a gyűjtés módja tekintetében van bizonyos egyöntetűség, mely az egész gyűjteményre egyképen illik, mindazonáltala szakbeli értékesíthetés szempontjából. mégis két különváló csoportra oszthatjuk azt, melyeknek értéke ezutóbbi tekintetben egymástól lényegesen különbözik. A gyűjtemény egyik csoportja ugyanis oly tárgyakból áll, melyeknek épen csak lelőhelyeit ismertetjük megközelítő pontossággal, de nem egyúttal az egész leletinventárt, a melyek társaságában előfordultak s ezt a csoportot mi a szórványos leletek gyűjtő neve alatt foglaltuk össze, megjelölvén a tárgyak leírásánál minden egyes darabnál azon lelőhelyet is, melyet a gróf és kísérőinek jegyzeteiből megállapítani sikerült. E leleteket I—XI. táblánkon gyűjtöttük egybe. Egyes darabokra nézve kétségek merülvén fel, megtörtént, hogy e táblákba is becsúsztak oly darabok, melyek, mint a munkálatok folyamában kiderült, tulajdonképen azon második csoporthoz tartoznak, a melyekről alább szólandunk. Ezeket tehát tábláink aláírásaiban külön jelöltük meg, tárgyleírásunkbanpedigtermészetesen a második csoporthoz osztottuk be. A második és pedig sokkal nagyobb csoport lényegesen értékesebb anyagot tartalmaz, mint az első. E leletek ugyanis Uruzbiev Izmail berezeg szorgalmának köszönik megmentésüket s főfontosságuk abban áll, hogy pontosan ismert egységes területről, ha mindjárt nem is épen rendszeres ásatásokból származnak. E terület a Bakszan és Csegem völgye a kabárd földön. E leletek fontosságát és használhatóságát nagy mértékben emeli az a körülmény, hogy Miller tanár az Elbrus vidék völgyeit kutatva, a Bakszan-völgyi sírmezőket is megvizsgálta, sőt az ozrokovoi sírmezőben, mely mint említettük, a Bakszan jobbpartján fekszik, rendszeresen ásatott is, és így meglehetős pontossággal ismerjük annak jellemző tulajdonságait. Miller a. i. kutatásainak eredLa collection a élé réunie avec une certaine uniformité de vues, mais on peut néanmoins distinguer deux groupes qui diffèrent au point de vue de la valeur scientifique. L'un de ces groupes comprend des objets au sujet desquels nous ne pouvons déterminer approximativement que les lieux de provenance mais non pas le milieu dans lequel on les a trouvés. Nous les désignons par le nom collectif d'objets trouvés isolément et nous indiquons pour chaque objet la provenance que nous avons pu établir dans les notes du comte et de ses compagnons de voyage. Nous les avons réunis sur les planches I. à XI. Pour certaines pièces qui se trouvent silices planches, nous avons établi ultérieurement qu'elles appartenaient à l'autre groupe. Nous avons relevé ce fait sur les légendes des planches et, dans la description des objets, nous avons rangé ces pièces dans l'autre groupe. Cet autre groupe, de beaucoup plus riche, contient des matières bien plus précieuses. Ces sont des trouvailles, sauvées par le prince, Ismail Orousbieff et dont nous connaissons exactement la provenance commune, bien que les excavations n'aient pas été opérées tout à fait systématiquement. Toutes ces pièces proviennent des vallées de Baksan et Tchegem, en Kabardie. Leur valeur scientifique est rehaussée par le fait que le professeur Miller, en étudiant la région de l'Elbrous, a examiné les nécropoles de la vallée de Baksan et a opéré des fouilles systématiques dans la nécropole d'Ozrokovo (sur la rive droite du Baksan), de sorte que nous en connaissons exactement les qualités spéciales. M. Miller a communiqué les résultats de ses recherches dès 1883, à M. Chantre qui les à décrites dans son ouvrage paru en 1887 (1. c. pag.