Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Bevezetés
3G2 BEVEZETÉS. — 1NTHODUCTION. csak annyit mondottunk, hogy azoknak leleteit a most ismertetett sírmezőkénél későbbi időkbe helyezik; eleve meg kell jegyeznünk, hogy e későbbi sírmezők részben az előbbieknek folytatásai s bizonyos pontig velők területileg is egyeznek, de korántsem mutatnak oly egyöntetűséget mint azok. Elterjedésüket tekintve constatálhatjuk, hogy az egész hegyláncz völgyeiben elszórva csaknem mindenfelé észlelhetők, mindazonáltal az arméniai területről még eddig nincsenek nevezetesebb leletek. Az oszszétföldi csoport, melyhez fentebb Kabardát és Digoriát is hozzávettük a leggazdagabb s jellemzőbb sírmezői az ozrokovoi vagy uruszbiehi. a Bakszan jobb partján, az Elbrusz mellett, Kabardában ; a komuntai, kambyltei, galiatei, liszgori. kallakthai és khanizei Digoriában ; a kobáni későbbi temetkezések, latziak, csmiiek és zergiszszeiek az osszét földön. A georgiai csoportot pedig a szamthavrói ú. n. felsőbb réteg temetkezései képviselik. E sírmezők csakúgy, mint az előbbiek, soros temetkezésekből állanak, nehéz azonban meghatározni azt, hogy az egyes sírok berendezésében, mi az, a mi ezeket egyrészt az előbbiekétől megkülönbözteti, másrészt a mi e sok egymásra következett kort s esetleg néptöredéket magában foglaló kulturán belől az egyes korokhoz, illetve népekhez szorosan kapcsolható. Azon mélység t. i., melyben az egyes sírok előfordulnak nem lehet e tekintetben irányadó, mert gyakran észleltek felsőbb rétegekben oly sírokat, a melyek mellékleteikkel az előbbi csoporthoz csatlakoznak s megfordítva találtak igen késői mellékletekkel bíró temetkezéseket az alsó rétegekben. Ezen felül több esetben constatáltatott az is, hogy a régebbi temetkezések sírládáit későbbi korok is felhasználták a temetkezésre úgy annyira, bogv még dolmenekben is akadtak kora középkori sírmellékletekre nous bornâmes à dire que le deuxième groupe dénote, dans ses trouvailles, un âge ultérieur à celui du groupe décrit d;uis les pages précédentes. Constatons maintenant d'abord que ces nécropoles postérieures font, en partie, suite aux précédentes, s'y rattachent géographiquement, mais sont loin d'étaler la même uniformité. On les rencontre en tous sens dans la vallée de la chaîne entière, mais en Arménie elles n'ont pas encore fourni des trouvailles remarquables. Le groupe d'Ossèthie, auquel nous avons rattaché celles de Kabardie et de Digorie, sont les plus riches; les plus caractéristiques sont celles d'Ozrokovo ou Ourousbieh, sur la rive droite du Baksan près de l'Elbrus, en Kabardic; celles de Komounta, Kambylte, Galiate, Lisgor, Ivallaktha et Khanizé, en Digorie; les sépultures postérieures de Koban; celles de Latz, de Tchmii et Zerguissé, en Ossèthie. Le groupe de Géorgie, ce sont les sépultures de l'étage supérieur de Samthavro qui sont remarquables Ces nécropoles sont formées, à l'instar des précédentes de sépultures en rangées, mais il est difficile de déterminer ce qui les distingue des précédentes à l'égard de l'arrangement des sépultures; les âges et les peuples y sont représentés en grand nombre et on ne peut discerner dans les trouvailles ce qui se rattache à tel âge ou à tel peuple, ou à tels autres. La profondeur respective des sépultures ne nous fixe pas à cet égard, car 011 a maintes fois relevé, dans les assises supérieures, des sépultures dont le mobilier se rattache au groupe précédent et, d'autre part, on a trouvé des objets funéraires bien tardifs dans les étages inférieures. On a, de plus, constaté des cas où les caisses des sépultures antérieures ont été utilisées par des générations ultérieures, si bien qu'on a trouvé, dans des dolmens, des objets du Moyen-Age. Ajoutons encore les rapts des violateurs de tombeaux et on comprendra la réserve que s'imposent tous les explorateurs sérieux.
