Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

364 BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. gekre, különösen az Altai vidékére támaszkodott. Ennek a fémműveltségnek a Jeniszei és Káma közé eső, nyugot-szibériai területen kifejlett gazdag regiója földrajzi contactusban van a Kaukázus északi lejtőivel és így mi sem természetesebb, minthogy arra a fémműveltségre, melyet a kaukázusi sírmezők leletei tárnak elénk, szintén befolyást gyakorolt. Maga a Kaukázus azonban ép oly kevéssé kiindulása egy vaskori műveltségnek, mint nem volt szülője a bronz culturának s a vasműveltség terjesztésében ép úgy nem volt szerepe, mint nem volt a bronzformák propagálásában. De volt egy fontosaid) szerepe, mely vaskori sírmezőiben lép először előtérbe s ez a conserváló tulajdonságában rejlik, melyet domborzati viszonyai indokolnak. Szűk és rejtett völgyei a mily alkalmatlanok nemzeti, állami avagy ipari központok kifejlődésére, ép oly alkalmasak egyes néptöredékek meghúzódására, a kik, úgy eredeti kulturájokat, mint annak innen is, onnan is hozzájárult idegen elemeit házi ipar formájában sokáig őrzik s fentartják sokkal tovább, mint az eredeti keletkezési helyén fenmaradt. Csakis így magyarázhatjuk meg a déli typusok egyszerű formáinak oly nagy bőségét a kaukázusi sírmezőkben azzal a kis számmal szemben, mely p. o. görög földi leletekből rendelkezésünkre áll. Ebből a szempontból tekintve csakugyan fontos szerep vár még a kaukázusi kutatásokra, annál is inkább, mert a déli és középázsiai csoport találkozási pontján fekszik, s lia sikerülend az egyes formák rétegzeles lerakodását, avagy feltűnésük időpontját csak megközelítő pontossággal is megállapítani, úgy, tekintettel arra, hogy a kaukázusi területre nézve a históriai dátumoknak sem vagyunk híjával, fontos eredményeket remélhetünk. Áttérve a kaukázusi sírmezők azon második nagy csoportjára, melyről fentebh la région de l'Altaï. Elle s'est fortement développée dans la Sibérie occidentale, entre les fleuves Ienisseï et Kama, région qui se rattache géographiquement au versant nord du Caucase et cjui a dû, en conséquence, exercer une certaine influence sur la civilisation étalée par les trouvailles des nécropoles caucasiennes. Mais le Caucase lui-même n'est nullement le point de départ de l'âge du fer, de même qu'il n'a pas été le berceau de l'industrie du bronze; il n'a propagé ni les procédés de la ferronnerie ni les formes de l'industrie du bronze. Il a, par contre, joué un rôle important qui s'accuse dans ses nécropoles de l'âge du fer et qui consiste dans sa qualité de conservateur

, déterminée par ses conditions orographiques. Ses gorges et vallons se prêtaient peu à la formation de centres nationaux, politiques 011 industriels, mais ils offraient des refuges où les fractions de peuples ont conservé leur ancienne civilisation ainsi que les éléments étrangers importés de ci et de là et les ont maintenus dans leur industrie domestique, beaucoup plus longtemps, que les pays d'origine des modèles. C'est ce qui explique le fait que les formes primitives du Midi soient si fréquentes au Caucase et si peu nombreuses dans les trouvailles des terres helléniques. Envisagées à ce point de vue, les recherches au Caucase auront encore à accomplir un rôle important; vu qu'elles visent les régions limitrophes du Midi et de l'Asie Centrale. Et lorsqu'on aura réussi à déterminer, ne fut ce qu'approximalivement, la superposition et les dates des diverses assises, on pourra s'attendre à des résultats fort essentiels qui pourront être complétés par des données historiques. En établissant le classement géographique des nécropoles caucasiennes, nous