Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Bevezetés
3G2 BEVEZETÉS. — 1 NT H ODUCTION. hogy culturájában fellelhetők-e déli csoport jellemző formái, vagy azoknak tovább fejlődései. A most érintett déli műveltség, ha annak tartalmát és vonatkozásait minden részleteiben nem ismerjük is teljesen, már a dolog természeténél fogva is eléggé ismert. A területek t. i.. melyeken virágzott egyrészt jobban kezünk ügyébe esnek, másrészt sok és gyakran datálható emlékekben bővelkedő műveltségek szinterei s ezenkívül a történetírás forrásai vetnek azokra némi világot. Kétségtelen azonban, hogy Közép-Ázsiának is megvolt a maga ősi fémműveltsége, mely szintén nem szűkölködött sem ipari, sem állami központokban s a déli csoport Egyptomjával bizonyára méltán állíthatjuk szembe Közép-Ázsia Khináját, mely sem állami nagysága, sem culturájának régisége, avagy előre haladottsága tekintetéhen nem áll annak mögötte. E közép-ázsiai fémműveltséggel szemben azonban korántsem vagyunk oly kedvező helyzetben, mint a most említett déli csoporttal szemben. Nem vagyunk ugyan híjával a leleteknek, rá is mutathatunk bizonyos erősebben jellemzett csoportokra, minők a szibériaiak is, de egyrészt oly óriási területeken szétszórt műveltségekkel van itt dolgunk, melyek épen ezért nem is kaphatták meg a maguk kutatóit, másrészt a megszokott történelmi segítség sem áll oly mértékben itt rendelkezésre, s ott, a hol legnagyobb tömegben vannak, kívül esnek a kulturterületeken, olt pedig, a hol megvan a régi kultura folytatása, az, úgy látszik, beolvasztotta s eltüntette a régi nyomait. Epen azért, ha bizonyos is, hogy ily középázsiai ősi fém műveltség létezett, nem bizonyos annak sem eredete, sem elterjedési köre, sem esetleges vonatkozásai a déli csoporttal. Csak annyi látszik valószínűnek, hogy a fémérczekben gazdag közép-ázsiai hegyséCette civilisation du Midi est assez connue, bien qu'on n'en ait pas encore élucidé tous les détails et tous les rapports. Les régions dans lesquelles elle s'est développée, sont plus rapprochées, abondent en monuments remontant à des dates qu'on peut souvent déterminer et sont les objets d'ouvrages historiques. Mais il est certain que l'Asie centrale a eu également sa vieille civilisation métallique, qui a eu ses centres industriels et politiques. La Chine de l'Asie centrale soutient parfaitement la comparaison avec l'Egypte, à laquelle elle ne le cède ni pour l'étendue de l'Etat, ni pour l'ancienneté et le niveau Je sa civilisation. Mais l'étude de la civilisation antique de l'Asie centrale est moins facile que celle des régions du Midi. Les trouvailles ne manquent, certes, point; nous connaissons des groupes assez caractéristiques, tels que la Sibérie; mais nous avons affaire à des étendues trop vastes pour avoir pû être explorées à fond et nous ne disposons pas des documents historiques qui s'offrent si nombreux pour le Midi. Dans tel pays les objets abondent, mais à l'écart de toute culture; dans tel autre nous voyons une vie culturelle qui se rattache encore au passé, mais qui a absorbé, éliminé les traces de la civilisation antérieure. Nous savons que cette ancienne civilisation de l'Asie centrale a existé, mais nous n'en connaissons ni les origines, ni la sphère, ni les rapports avec le Midi. Il est probable qu'elle se soit appuyée sur les montagnes de l'Asie centrale si riches en gisements métallifères, et surtout sur 4(i'
