Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

3G2 BEVEZETÉS. — sem. Ilyen világításban a vaskor első szakaszába sorozott kaukázusi sírmezők kultúrája következőképen alakul: Semmi kétség, hogy azon hosszú hegység zóna területén, mely a Fekete tenger kisázsiai partjaitól délre a Phasis (Rhion) és Iíyros (Kura) völgyeiből egész a régi Mediáig húzódott, igen korán fejlett ki egy erős fémműveltség, a melyre vonatkoztathatók az ó-kori írók legendás feljegyzései, mint Straboé a Trapezuntól délre fekvő tibarenek, kbaldeaiak (kikről Strabo azt mondja, hogy az előtt khalyboknak hívIák őket) sannok, beptakometek és mosynoikokról és Herodotosé a mosbusok.márok kolkhisiak s az alarodiak és saspirekről, Ezekhiel prófétáé azon Mosoch vagy Mesechről, melyről elbeszéli, hogy Javannal és Tuballal érczeket vitt Tyrusba a vásárokra. A kutatások mai stádiumában semmi esetre sem vagyunk azon helyzetben, hogy a bronz eredetét e területekre helyezzük, de annyi bizonyos, hogy az előázsiai területek ősműveltségei a fémműveltségnek nevezetes központjai voltak, melyek közül legelőbb Babylonia, majd Assyria és Media úgyis, mint állami alakulások másfelől Phoeniczia mint egy kiterjedt kereskedés központja, játszottak szerepet annak elterjesztésében. Ez aránylag magas műveltség egyrészt Phoeniczia révén, másrészt közvetlenül a hódítások révén összeköttetésben van Egyiptom régi és magasra fejlett kultúrájával, valamint a Földközi tenger közvetítésével az annak partjai körül fejlett déli műveltséggel. A Kaukázusnak déli felét földrajzi helyzete ezer szállal kapcsolja e déli kulturterülethez, melynek műveltségét az egypto-phoenici gyűjtőnévvel szeretik újabb időben egybekapcsolni; sőt a Fekete tenger felől, a Kubán mentén még északi lejtője sincs attól elzárva és így mi sem természetesebb, mint1NTHODUCTION. ennes rangées dans la première époque de l'âge du fer, se constitue comme suit : Il est évident que la zone de cette longue chaîne de montagnes qui s'étend depuis les côtes d'Asie Mineure de la mer Noire, au sud des vallées du Phasis (Rion) et du Kyros (Koura) jusqu'à l'ancienne Mède, a vu, à une époque très reculée, une forte civilisation métallique à laquelle on peut rapporter les légendes que relatent les auteurs de l'antiquité : Strabon sur les peuples ayant habité au sud de Trèbizonde, sur les Tibarènes, les Khaldéens, (au sujet desquels Strabon dit qu'on les avait appelés autrefois Khalybes), les Sannes, les Heptacomètes, les Mosynoïques; ou Hérodote sur les Mochouses, les Mares, les Kolkhidiens, les Alarodes et les Suspires; le prophète Ezechiel sur Mosokh ou Mesekh, à propos de qu'il nous dit qu'il a apporté des mineraies dans la ville de Tyr avec Javan et Toubal. Dans l'état actuel des recherches nous ne sommes pas à même d'assigner au bronze cette région comme pays d'origine. Mais il est certain que les régions de l'Asie Antérieure ont été des centres remarquables de cette civilisation qui fut propagée d'abord en Babylone, puis en Assyrie et Médie, ces vieilles formations politiques, puis en Phénicie ce grand foyer de commerce. Cette civilisation relativement développée se rattache, par l'intermédiaire du commerce phénicien et des conquêtes, à la haute civilisation de l'Egypte et de celle des côtes de la Méditerranée. Le midi du Caucase se rattache, en raison de sa situation géographique, par mille liens à la civilisation du Midi qu'on se plait, depuis quelque temps, à rapprocher à la civilisation egypto-phénicienne; son versant septentrionnal n'en est pas non plus trop séparé; il est donc bien naturel ([lie sa civilisation accuse les formes caractéristiques du groupe du Midi.