Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. 361 de feltűnő hasonlóságot mutatnak a cyprusi réz és bronz, valamint a hisszarliki, mykenei, amorgosi és olympiai bronztőrökkel is s ugyanez a tőrforma nem ismeretlen az itáliai terramarákban sem. Mind e leletek pedig régi kultur területekről valók s mindenesetre joggal tételezik fel, hogy e területek szolgáltatták az elemeket a kaukázusi kultúrához és nem megfordítva, annál is inkább, mert a kaukázusi bronzok ékítményeiben is nem egy e területekre valló motívummal találkozunk, milyenek a meander, a svastika stb. I)e míg a leletek egyik csoportjához, melyeket a most jelzett analógiák jellemeznek, bizonyos joggal kötötték a déli származás elméletét, addig azoknak egy másik nem kevésbbé élesen kidomborodó csoportját az ural-altáji vidékről kellett, hogy származtassák. Ebbe a csoportba kellett, hogy sorolják a fegyverek közül a fokosokat. Ezen nagyon is jellemző typus az ő különleges formájában, a mily nagy számban található az ural altaji területeken, ép oly különlegesség számba megy a délen. Az ékszerek közül az állat- ésemberalakos csüngők képeznek ily határozott karakterrel bíró csoportot, melyekről joggal mondja Virchow, hogy a finn-ugor területen kívül mind ez ideig egyetlen területet sem ismerünk, melyről az alakos esüngőknek oly nagy száma s oly változatos formái kerültek volna elő. Szibériától Finnországig roppant mennyiségben találhatók, de sehol oly nagy számban s oly változatosságban mint a permi területen, lé két földrajzilag ellentétes, a valóságban azonban alighanem erős kölcsönhatásban lévő terület közé eső Kaukázus kultúrájában a legváltozatosabban színezett formákat találunk, de még ezeknek sem vindikálhatjuk mindenkor a helyi származást sont similaires aux poignards de la VieilleChine et de la Vieille-Egypte, et présentent une similitude frappante avec les poignards en cuivre et bronze de Chypre ainsi qu'avec les poignards de bronze de Hissarlik, de Mycène, d'Amorgos et de l'Olympe et cette même forme n'est pas inconnue dans les terramares d'Italie. Toutes ces trouvailles proviennent de territoires d'une très ancienne civilisation ; 011 est en droit de supposer que ce sont ces mêmes territoires qui, loin d'avoir emprunté, ont plutôt fourni les éléments de la civilisation caucasienne, chose d'autant plus probable, que les ornements en bronze du Caucase présentent maint motif, le méandre, la croix gainée, qui accusent l'origine de ces régions. Mais si l'un des groupes de ces fouilles, celui qui accuse les analogies plus haut mentionnées, se prête un peu à la théorie du rapprochement au Midi, — l'autre groupe, non moins caractéristique de ces fouilles a dû être rattaché à la région ouralo-altaïque. Il a fallu ranger dans ce dernier groupe la hache à douille transversale, type singulièrement caractéristique qui est très fréquent dans les régions ouralo-altaïques, et passe pour une rareté dans le Midi. Parmi les bijoux ce sont les pendeloques à figures animales et humaines qui appartiennent à ce groupe si nettement caractérisé el au sujet desquelles M. Virchow fait remarquer qu'on ne les a trouvées nulle part aussi nombreuses et aussi variées en dehors de la région finno-ougorienne. On en trouve d'énormes quantités depuis la Sibérie jusqu'en Finlande mais nulle part aussi nombreuses et variées que dans le gouvernement de Perm. Le Caucase se trouve entre ces deux régions, qui sont très éloignées l'une de l'autre mais n'en ont pas moins dû se trouver en contact réciproque, et sa civilisation prés.ente les nuances les plus diverses, mais nous ne leur pouvons toutefois assigner toujours l'origine locale. Mise ainsi en lumière, la civilisation ([ue représentent les nécropoles caucasi46