Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

360 BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. mennyiben azonos a fibula, a csüngők, a díszítő motívumok, az üveg- és drágakőgyöngyök stb. E sírmezők korát úgy Chantre, mint Yirchow a kezdő vaskorba helyezik, bár nem hiányzanak, különösen az orosz irodalomban olyan szakemberek sem, kik e kort túlmagasnak tartják s p. o. Miller igen nyomós érveket hozott fel e tekintetben, melyekről alább leszen szó Abban azonban mindenki egyetért, hogy az a clôtura, melyet e sírmezők leletei képviselnek, nem a Kaukázusban sarjadzott és hogy az igen különböző műirányok keverékéből állott elő. 11a ugyanis a sírmellékletek egyes csoportjait elterjedésük tekintetéből veszszük szemügyre, azt látjuk, hogy a kaukázusi félkör fibula analógiái megvannak egyrészt Troasban, Boeotiában és Attikában vagy egészen egyszerű, vagy némileg fejlettebb formában, másrészt Italiában Piémont és Liguria kivételével, a lombardi és velenczei tartományoktól egész Nápolyig. Különösen felső Olaszország rendkívül gazdag a kaukázusi filmlával egyező typusokban, melyek azokkal még vésett díszítéseik tekintetében is, hajszálig egyeznek. Azon jellemző bronztűknek, melyeket különösen felgöngyölített végük jellemez, bár abban az erősen fejlett formában, melyet fentebb evezőlapát, vagy korongos tűnek neveztünk, a Kaukázuson kívül sehol sem fordul elő, legegyszerűbb formáikkal sűrűn találkozunk Hisszarlik mind az öt városában, az olaszországi terramarákban és tőzegtelepekben. Az apró spirálcsövecskéket nem ismerjük ugyan görög földről, csak Itáliából, de annál fontosabb területekről ismerjük a pápaszem-spirált. E felette jellemző darab előkerült Khorasszanban egy sírlelet ezüst függőjén és a hisszarliki felégetett városban is mint ékítmény s nem hiányzik az olaszországi leletekben sem. A kaukázusi sírleletek egyszerű tőrformáinak pengéi az ó-khinai és ó-egyiptomi tőrökkel egyeznek, fibules, les pendeloques, les motifs décoratifs, les perles de verroterie et de pierrerie sont les mêmes dans toutes les nécropoles. M. M. Chantre et Virchow sont d'accord pour assigner à ces nécropoles comme date les débuts de l'âge du fer ; mais il y a, surtout dans la littérature russe, des savants qui trouvent cet âge trop reculé et M. Miller soutient cette thèse avec des arguments très sérieux sur lesquels nous aurons encore à revenir. Mais 011 est d'accord que la civilisation représentée par les trouvailles de ces nécropoles n'a pas pris naissance au Caucase et qu'elle fut un mélange de tendances très diverses. Si nous examinons les différents groupes du mobilier funéraire au point de vue de leur distribution géographique, nous voyons que les analogies de la fibule caucasienne à arc simple se trouvent d'une part, dans la Troade. en Béotie et en Attique, dans des formes toutes simples ou un peu plus développées, et, d'autre part, dans toute l'Italie, depuis la Lombardié et la Vénétie jusqu'à Nâples, à l'exception du Piémont et de la Ligurie. C'est surtout la Haute-Italie qui abonde en types conformes à la fibule caucasienne et absolument similaires à celle-ci même pour les ornements. Les épingles en bronze, si caractéristiques surtout avec leurs bouts enroulés — bien qu'elles 11e se trouvent nulle part ailleurs qu'au Caucase dans cette forme si développée qu'on appelle ramiforme ou discoïdale — se rencontrent fréquemment, dans les formes simples, dans toutes les cinq villes de Hissarlik, dans les terramares et tourbières d'Italie. Les petits tubes spiraliformes 11e se rencontrent pas en Grèce, mais seulement en Italie ; par contre les spirales en lunettes sont été découvertes dans des régions d'autant plus importantes. Cette pièce extrêmement caractéristique s'est trouvée en Khorassan, dans le ville incendiée de Hissarlik et 11e manque pas dans les fouilles italiennes non plus. Les lames des poignards simples du Caucase