Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Bevezetés
BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. 359 a kaukázusi leletek kutatói. Ennek oka egyrészt abban keresendő, bogy a geologiai és klimatikus viszonyok jobban tönkretették a kaukázusi sírmezők esetleges vas mellékleteit, hogy a kutatóknak csak igen kis része vette kellőleg figyelembe ezen. a nagytömegű bronzmellékletek mellett kevésbbé szembetűnő darabokat; de másrészt bizonyára abban is, hogy a vastárgyak aránylag kisebb számban kerülhettek a sirba. Hogy ez utóbbi körülménynek oka a vastárgyak ritkasága, vagy a használatban alkalmasabb volta lehetett-e, a miért nem szívesen váltak meg attól az élők; avagy hogy a vasat mint tisztátlan fémet sírmellékletül nem tartották-e elég jónak; ezek felől bizonyosságra aligha juthatunk, elég azonban annyi, e sírmezők jellegének megítélésére, hogy a vas tárgyak, habár csekélyebb mennyiségben is, de előfordulnak sírmellékleteik közt. A nyílhegyekről szólván, megemlékeztünk már egy háromszárnyú vas példányról, mely a kobáni sírmezőn fordult elő, de egyebütt is gyűjtöttek vas nyílhegyeket, azonban mindezek már háromszárnyűak és nem tartoznak a korábbi formák közé. Szorosabban csatlakoznak a sírmezők typusaihoz a vastőrök, kések és lándzsacsúcsok, valamint egy vasgyürű, melyek a hitelesebb leletek közé sorolhatók. E rendkívül nevezetes sírmezők viszonylagos kora tekintetében manapság már alig lehet kétség s az is bizonyos, hogy nagy egészükben megegyező művelődés képviselői. Sírmellékleteik közt ugyanis sokkal több a rokonvonás mint a különbség, habár tagadhatatlan, hogy az osszét földiek valamelyest különböznek a georgiaiaktól és az arméniaiktól. Ez a különbség azonban inkább csak a részletekre vonatkozik s ha azt látjuk is, hogy p. o. a fokos és övkapocs hiányzik az utóbb említett két csoportban, míg a kobánit erősen jellemzik e tárgyak; nem kell elfeledni, hogy valas'explique par le fait que les conditions géologiques et climatèriques ont abimé les objets de fer, qu'en peu d'explorateurs des cimetières ont prêté attention aux objets de fer, moins curieux que les bronzes; d'autre part il est certain que les objets de fer ont été placés dans les tombeaux beaucoup moins nombreux (pie les bronzes. Est-ce cette dernière circonstance qui est la cause de la rareté relative des objets de fer, ou est-ce plutôt leur plus grande utilité qui a empêché les vivants à s'en séparer? Ou est-ce enfin, que le fer semblait un métal impur, peu propre pour servir de mobilier funéraire? Ce sont là des questions que nous ne saurions élucider. Pour apprécier le caractère des nécropoles, il suffira de savoir que les objets de fer s'y trouvenl parmi le mobilier funéraire, bien que moins nombreux. En parlant des pointes de flèche, nous mentionnâmes un spécimen en fer à trois ailes, provenant du champ funéraire de Koban ; des pointes en fer ont été recueillies ailleurs aussi et elles sont toutes à trois ailes el n'appartiennent pas aux types antérieurs. Les poignards, couteaux el têtes de lance en fer, de même qu'une bague en fer, qui se rangent parmi les trouvailles authentiques, se rattachent de plus près aux types de ces nécropoles. Pour ce qui concerne l'âge relatif de ces nécropoles extrêmement remarquables, il ne saurait y avoir aucun doute; il est, de plus, certain, qu'elles représentent, en général, une seule et même civilisation. Les affinités dans le mobilier funéraire l'emportent sur les différences, bien qu'on ne puisse nier l'écart qui existe entre les nécropoles d'Ossèthie d'une part et celles de Géorgie et d'Arménie, de l'autre. Mais cet écart se rapporte plutôt aux détails et quand même nous voyons que la hache à douille transversale et l'agrafe de ceinture manquent dans ces deux derniers groupes, tandis qu'ils sont fort caractéristiques pour la nécropole de Koban — il ne faut pas oublier que les
