Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)

Bevezetés

BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. 356 láttuk. E változat külső lapját azon párhuzamos hornyolatok díszítik, melyeknek példáját már a fokosok nyéllyukjának ékítésénél említettük. A kobáni leletek közt magára áll egy nyakperecz, melyet Virchownál látunk s melynek egyik vége gombba, a másik felcsavarás által képzett olyan hurokba végződik, a milyent a nyugoton csak a római császárkorból ismerünk. Az újj-gyürűk akár sodronyból, akár lemezhői készülnek, csaknem kivétel nélkül spiráltekercset alkotnak, melyeknek végeit, ha lemezhői készültek, gyakran díszíti a már a karpereczek és alkar hengertekercseinél említett tekercskorong. Chantre függőknek, Virchow hajkarikáknak (Schläfenringe) tartja az ezen tekercses ékítésű csoportba sorolható azon ékszereket, melyek e sírmezőknek szintén igen jellemző darabjait alkotják. Ezek sem egyebek, mint kisebb fajta spirálgyürűk. a melyeknek két vége azonban vissza van hajlítva a spirálmenettel ellenkező irányban s legvégül a szokott tekercskorongba csavarodik. Befejezi c csoportot végül a pápaszem spirál jellemző formája, mely a kobáni sírmezőben, mint fentebb is említettük, csat formában is előfordul. Nagy mennyiségben fordulnak elő e sírmezőkön oly apró bronz-tárgyak is. melyek világosan a ruha ékítéséhez és felszereléséhez tartoznak. Ilyenek első sorban a gömbszelet-, kettős gömbszelet- és rhombusalakú felvarrásra szolgáló lemezpitykék, valamint a hasonló formában előforduló felfűzhető gombok, melyeknek felfűzése (vagy felvarrása) egy a széleiket összekötő keresztgerenda által volt eszközölhető. E gombok felső lapját gyakran díszíti a középen egy kiemelkedő lapos gomb, széleiken pedig négy kiemelkedő körszelet.Végül vannak oly kereszt alakú bronz pléhlemezkék is, melyek a kereszt szárainak felhajtása által képezett karmok segélyével voltak felerősíthetők; ezeknek közepe rendesen átlyukasztott. nous avons déjà mentionnées chez les douilles des haches à douille transversale. Dans les trouvailles de Koban M. Bayern a relevé une torque isolée qui se termine d'une part en bouton et de l'autre en un noeud enroulé qui ne se retrouve en Occident que dans les objets provenant de l'époque des Empereurs Romains. Les anneaux de main sont faits de fils ou de plaques et forment presque sans exception des spirales dont les bouts, quand ils s'appliquent à des rubans, sont souvent ornés des disques spirales que nous avons déjà mentionnés chez les bracelets. M. Chantre appelle pendants d'oreilles et M. Virchov désigne par le mot «Schläfenringe» (anneaux de tempe) certains bijoux ornés de spirales qui forment des pièces fort caractéristiques des nécropoles. Ce ne sont encore que de petits anneaux à spirale, dont les deux bouts sont rejetés en arrière, dans un sens contraire à la spirale et s'enroulent, à l'extrémité, en disque spirale. Le groupe se termine par la forme caractéristique de la spirale en lunettes qui se trouve, aussi comme boucle, dans la nécropole de Koban. Dans ces nécropoles on trouve encore un grand nombre de petits objets en bronze qui étaient manifestement des accessoires de l'habillement. Ce sont d'abord les cabochons en forme de segment, de double segment et de rhombe, les boutons à collier qu'on rattachait par un petit traversin, qui en reliait les bords. La face supérieure de ces boutons est souvent ornée de petites saillies au milieu et de quatre minuscules saillies aux bords. Enfin il y a des lamelles cruciformes en bronze qu'on fixait à l'aide de grilles formées par le relèvement des bras de la croix ; elles sont généralement trouées au milieu.