Zichy Jenő - Jankó János - Pósta Béla: Zichy Jenő gróf kaukázusi és középázsiai utazásai 2. A magyar faj vándorlása (Budapest, 1897)
Bevezetés
353 BEVEZETÉS. — INTRODUCTION. egyik legértékesebb csoportjává lettek az e temetőkből kikerült ékszereknek. A Kaukázus északi felének ily nemű leletei szegényesebbek s díszítésüket bevert pont vagy apró dudorokon kívül, melyek rendesen sorokban futnak, egyéb alig alkotja, e helyeit mint láttuk, az övcsat képezi azon terel, melyen a díszítő elemek legjobban érvényesülnek. A déli félen azonban, különösen az örmény l'ensík leletei közt épen megfordítva, maga az öv gazdag vésett vagy ponczolt díszítést mutat, míg a kapocs teljesen hiányzik. Ezen övek között Vircliow, eltekintve az itt is található, díszítés nélküli példányoktól, két főcsoportot különböztet meg, ú. m.: geometrikus mintájúakat és azokat, a melyeknek díszítéseit figurális ábrázolások, leggyakrabban állatok, s legritkábban az ember alakja (vadászjelenetben) képezik. Az első csoport ékítményeit körülfutó és egyenes sávok alkotják, melyek majd fonatos mintát, majd háromszög, majd görbe kampó, majd voluta, kereszt és homokén a mintát mulatnak meglepően finom kivitelben. A második csoport ékítményei közt kétféle szarvas fajt. melyek közül az egyik a cervus elaphus, a másik valószínűleg a cervus dybovskii; továbbá a legmozgalmasabb vadászjeleneteket kutyákkal, gazellákkal vagy zergékkel és lovakkal, vadszamárral, tigrisekkel, jakkal, vagy saigával stb., valamint több phantastikus állat alakkal, mint bivalyfejű lóval, guggoló griffel, továbbá madarakkal és kígyókkal, végül egy emberrel, ki paizsot emel a feje fölé s egy másikkal Akthalából, a ki kocsin iil, de ennek állatfeje van s egy harmadikkal Musijerből, kinek nyíl és íj képezi fegyverét. Hasonló díszítése van egy arany pléh hüvelynek is, mely egy arcsadszori sírból került elő s így ez is e csoportba sorolandó. A másik jellemző csoportot a fibulák (biztonsági tűk) képezik. Uralkodó alak közöttük a félkör fibula, de egy példányprécieuses catégories des bijoux funéraires. Dans le Nord du Caucase les trouvailles de ce genre sont plus modestes et les ornements ne sont guère que des points ou de petites nodosités, disposés généralement par rangées; c'est plutôt, comme nous l'avons vu, sur les agrafes que s'est exercé l'art de ces populations. Sur le versant méridional et notamment sur le plateau arménien ce sont par contre, les ceintures mêmes qui montrent les plus riches ornements gravés ou poinçonnés, tandis que les agrafes manquent complètement. M. Virchov range ces ceintures — sauf les spécimens dépourvus de tous ornements — dans deux groupes; le premier comprend les pièces à ornements géométriques, l'autre, les ceintures ornées de figures qui représentent le plus souvent des animaux, ou, très rarement, la figure humaine (en scène de chasse). Les ornements du premier groupe sont formés par des bandes circulaires et droites, présentant des torsades, des triangles, des crochets, des volutes, des croix, des cadrans exécutés avec une finesse surprenante. Parmi les ornements du deuxième groupe nous relevons deux espèces de têtes de cerf (le cervus elaphus et le similaire du cervus dybovskii), des scènes de chasse très mouvementées avec chiens, gazelles, chamois, chevaux, ânes sauvages, tigres, iaks, saïgas etc., puis des figures fantastiques telles que le cheval à tête de buffle, le griffon accroupi, des oiseaux, des serpents; mentionnons la figure d'un homme levant son bouclier par dessus la tête, sur une pièce d'Akhtala un corps humain, assis en voiture et à tète d'animal et, sur une pièce de Mouchiyer, un homme à arbalète. Le tube en or lamellé, trouvé dans la nécropole d'Artchadjor, montre des ornements similaires et appartient en conséquence à ce même groupe. Un groupe non moins caractéristique est formé par les fibules. Le type dominant est la fibule à arc simple, mais sur une pièce 011 a rencontré la lamelle ellip45
